Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
3295 DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Akkor nem lehet. Akkor kérek majd egy kétpercest. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Fe renc) : Hozzászólásra következik Tóth István úr, a Fidesz képviselője. (22.20) TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő T/4169. számú törvé nyjavaslat a környezetvédelmi tárcának egy igen jól sikerült törvényjavaslata. Ez talán kitetszik abból is, hogy az eddig felszólalt frakciók egyöntetű támogatásról biztosították. Ezen fölül mint a szakbizottság tagja merem kijelenti, hogy a bizottsági vit a alkalmával lényegi ponton senki nem talált a törvényben olyan fejezeteket, olyan sorokat, amelyeket kivenni vagy teljesen átírni akartak. Ez jelenti azt, hogy az előterjesztett törvény a céljának véleményünk szerint meg fog felelni. A célja kettős. Az eg yik a jogharmonizáció, a másik pedig - amit képviselőtársaim is előttem elmondtak , hogy a régi tartozásokat, régi módosításokat belehelyezték, melyek igazából a környezetvédelmi törvény megírásakor már '95ben meg kellett volna történjenek. Az EUharmoni zációnak az egyik legrázósabb fejezetével jutunk előrébb, ugyanis a jelenlegi tárgyalási szakaszban van esély arra, hogy lezárja a tárca ezt a környezetvédelmi fejezetet. Úgy gondolom, mindannyiunk közös érdeke, hogy megtörténjen ez a lezárás ebben a félév ben. Az EU soros svéd elnöksége határozott szándékát és konkrét segítségét fejezte ki ez irányban. Úgy hiszem, hogy nekünk, képviselőknek itthon az a feladatunk, hogy ezzel a törvénnyel és a többi, még általunk nem látott jogszabállyal segítsük ezt a munká t, és jussunk előrébb ebben a fejezetben - melyet még csak Szlovénia tudott lezárni , hogy ennek a fejezetnek a derogációs időszakai, valamint a fejezethez tartozó megvalósítások költséghányadai belekerüljenek a következő években. Igazából ezeket itthoni forrásból nem tudnánk megvalósítani. Éppen ezért fontos, hogy mielőbb teljes jogú tagjai legyünk az Európai Uniónak, és megkapjuk azokat a forrásokat, amelyekkel be tudjuk fejezni, illetve meg tudjuk valósítani a környezetvédelmi beruházásainkat, pontosan azokat a beruházásokat, amelyekre általában a 20003000 milliárd forintnyi összeget mondják, ami ha nem is pontosan annyi, akkor is a magyar költségvetést évtizedekre terhelné. A törvény másik fontos feladata - ahogy említettem - a régi tartozások rendezés e. Én azt hiszem, hogy nagyon lényeges ebben a törvényben az 1995. évi XLIII. törvény módosítása, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása, amit - mint utaltam rá - tulajdonképpen már az 1995ös törvényben is így kellett volna meg írni, ugyanis a természetvédelmi területek, illetve a mezőgazdasági területek helyrehozhatatlan károsodásokat szenvedtek. Ahogy Pap képviselőtársam is mondta, és a bizottság számtalan kihelyezett ülésén tapasztaljuk, igen nagy mértékben fogynak Magyarorszá g értékes természeti területei, és mielőbb megálljt kell ennek parancsolni a törvénykezési, törvényhozási fejezettel. Bár annyira optimista nem vagyok, hogy ez holnaptól, illetve ettől az évtől teljes egészében rendeződik, mindenesetre azon leszünk, és egé sz biztos vagyok benne, a bizottság többi tagja is azon lesz, hogy ezt a törvényt a lehető legnagyobb mértékben és a legrövidebb idő alatt alkalmazzuk. Fontosnak tartom még, hogy a '95. évi XXIX. törvény, azaz a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző s zervezetek akkreditálásáról szóló törvény módosítása belekerült, és így korrekt eljárás keretén belül lehet akkreditált laboratóriumokat több helyen elismertetni. Ez azért fontos, mert így megszűnhet és meg kell szűnjön az a bizalmatlanság, amely jelenleg is fönnáll a tárca és tulajdonképpen a civil szervezetek között. Ugyanis - ahogy Kiss Andor képviselőtársam említette - a dorogi hulladékégető problémája tulajdonképpen mérési problémaként jelentkezik, mert az egyik fél nem akarja elismerni a másik fél ált al mért adatokat, a másik fél pedig nem tudja elismerni -
