Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3261 szintén fajlagosan egy hektárra vetítve hol tartunk, akkor nem is Hollandiához és Dániához hasonlítom magunkat, ha nem az Európai Unió átlagához - és annak ez mindössze a 20 százaléka. Területfejlesztési vonatkozásban is rendkívül elgondolkodtató, hogy szükségszerűe, hogy a vállalkozók ilyen lehetetlen jövedelmi helyzetben legyenek, és miért nem tudtuk a mezőgazdaság intenzitását növelni az ültetvénytelepítéssel, a kertészetfejlesztéssel, de ide sorolnám az állattenyésztés kérdését is. Önök emlegetik az elemi károkat. Sajnos, ezek sajnálatosak és kivédhetetlenek a mezőgazdaság szempontjából, azonban ha a mezőgazdaság f ejlődésének tendenciáját az állatállományon keresztül nézzük, akkor csak a tavalyi évben 500700 ezer darabbal csökkent a szarvasmarha- és a sertésállomány. Ezt nehéz az aszálykár számlájára írni, bár nyilván a takarmányárak befolyást gyakorolnak rá. Ez eg y elfogadhatatlan tendencia, ezen változtatni kellene, mert ismét hangsúlyozom, egyes régiókban a megélhetést teszi kérdésessé a mezőgazdaság ilyen mélyrepülése. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kékkői Zoltán állam titkár úr kért soron kívül szót. Tessék, államtitkár úr! KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a lehetőséget, hogy a területi folyamatok alakulásáról, a terü letfejlesztési politika érvényesüléséről szóló jelentés általános vitájához hozzászólhatok. Munkánk pozitív minősítését jelenti, hogy a jelentést megtárgyaló kilenc bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztésünket. A vitába n hozzászóló képviselők többsége is elismerően szólt magáról a jelentésről, de a mögötte lévő munkáról is. Tapasztalatom szerint ritka az olyan napirend az Országgyűlés bizottságaiban és az Országgyűlésben is, amellyel kapcsolatban a tisztelt ellenzéki kép viselők is elismerik a kormány munkáját. A mostani vitát ilyen ritka alkalomnak tekintem. Számomra ez azt jelenti, hogy a jelentésünkben sikerült reálisan összefoglalnunk a területfejlesztés elért eredményeit, és kritikusan számot adni arról, hol vannak mé g elmaradásaink. Ezúton is szeretném megköszönni a társtárcák, a kutatóműhelyek, a szakértők közreműködését a jelentés összeállításában. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés előtt rendszeresen beszámoljon a kormány az egyes területeken elért eredm ényekről, a törvényekben, országgyűlési határozatokban előírt feladatok végrehajtásáról. Tájékoztatni szeretném az Országgyűlést, hogy már készítjük az agrárgazdaság 2000. évi eredményéről szóló jelentésünket, elkészült és a közeljövőben a kormányhoz benyú jtjuk a régiók, a megyék és a kistérségek társadalmi, gazdasági és infrastrukturális térbeli kapcsolatrendszereinek alakulásáról, valamint a régiók lehatárolásának vizsgálatáról szóló jelentést. Ez utóbbit terveink szerint a közeljövőben benyújtjuk az Orsz ággyűléshez is. A jelentés az elmúlt évtized történéseit, eredményeit mutatja be. Meg szeretném ragadni a lehetőséget, hogy hozzászólásomban a polgári kormány intézkedéseiről, valamint a közeljövő feladatairól tájékoztassam önöket. A kormányprogram a kormá nyzati filozófia egészét érintő, átfogó feladatként határozza meg a területfejlesztési politikát, amelyet a területi egyenlőtlenségek mérséklését szolgáló, a gazdasági növekedés egyik motorját jelentő, célokat és eszközöket összehangoló gazdaságpolitikának tart. E felfogásnak megfelelően az elmúlt két évben jelentős változás történt a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerében. A területfejlesztési törvény 1999. évi módosítása alapján megalakultak a tervezésistatisztikai régióknak megfelelően a reg ionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, ezzel a magyar területfejlesztési intézményrendszer azonossá vált az Európai Unióban működő rendszerekkel. Megnyílt a régiókat képviselő iroda Brüsszelben, továbbfejlődtek a Phare által támogatott regionál is, valamint határ menti együttműködési programok, megkezdődött és összehangoltan folyik a régiók tervezése, a stratégiai és operatív programok kidolgozása. A megindult folyamatot segíti központi és
