Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3262 regionális szinten a tervezési egységek létszámának növel ése és megerősítése. Nőtt a területfejlesztést közvetlenül szolgáló állami források összege, jelentősen megemelkedtek a területfejlesztést közvetlenül, illetve közvetve szolgáló nemzetközi támogatások, területfejlesztési Phareprogramok, előcsatlakozási al apok. Folytatódott jelentősen nagyobb többlettámogatással a legkedvezőtlenebb helyzetű megyék támogatása. A költségvetési törvény alapján öt megye - Békés, BorsodAbaújZemplén, Nógrád, Somogy, SzabolcsSzatmárBereg - 2001ben 10,3 milliárd forint, 2002b en 11,3 milliárd forint többlettámogatásról dönthet, amelynek több mint egyharmadát az FVM adja. Az Európai Unióhoz való csatlakozás keretében sikeres átvilágítási fordulók voltak. A tárgyalásokon és az évenkénti országjelentésekben az Európai Bizottság el ismerte a magyar regionális politikában történő előrehaladást. A kormány átnyújtotta a magyar tárgyalási pozíciót, amely lehetővé tette a regionális politika fejezet megnyitását a 2000. április 6i főtárgyalói fordulón. (19.50) A Phare 2000 programhoz kapc solódóan elkészült és az EU által elfogadásra került az előzetes nemzeti fejlesztési terv. A három, Phare által is támogatott régió mellett a további négy régió felkészülését a kormány azonos nagyságrendű forrásokkal segíti. Erre a közelmúltban az önök ált al elfogadott határozat teremtette meg a lehetőséget. Néhány bizottsági ülésen a hozzászólók a benyújtott határozati javaslattal kapcsolatban fogalmaztak meg kritikai észrevételeket, természetesen a mai nap folyamán is. A területfejlesztés célját, feladata it az Országgyűlés részletesen meghatározta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben, valamint az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1998. számú OGYhatározatban. Úgy ítélem meg, hogy újabb részletes fel adatmeghatározás nem indokolt. Szükségesnek tartom viszont, hogy az Országgyűlés meghatározza azokat a főbb intézkedéseket, amelyek biztosítják a regionális programok Európai Bizottság által történő elfogadásának feltételeit, az Európai Unió támogatásainak elnyeréséhez szükséges magyar társfinanszírozást a költségvetés tervezése során. Mindezek egy tervszerű, tudatos munka lépései, amelyek alapvető elveket határoznak meg a kormány számára. Azzal, hogy a határozati javaslatban benyújtandó jelentés időtávjána k négy évre való növelését kezdeményezzük, nem szándékoztunk korlátozni az Országgyűlés ellenőrző tevékenységét. Azt kívánjuk elérni ezzel a módosítással, hogy a következő jelentésben a hosszabb időtáv miatt valóban érdemi változásokról számolhassunk be. T isztelt Országgyűlés! A közeljövőben alapvető feladat a tervezés, valamint a területfejlesztés intézményrendszerének megerősítése, a monitoring- és ellenőrzési rendszer EUkonform átalakítása és a fokozatos áttérés a programfinanszírozásra. E feladatok meg valósítása során el kell érni, hogy az Európai Unió szolidaritásra épülő politikáját követve a területfejlesztési politikában a társadalmigazdasági kohézió megteremtése, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és térségek felzárkóztatása még hangsúlyosabb an jelenjen meg. A tervezés területén a csatlakozásig indokolt elkészíteni az ország gazdaságitársadalmi tervét. E tervbe kell illeszteni az Európai Unió által támogatható nemzeti fejlesztési tervet, amelyben viszonylag kevés, de a társadalomra és a gazda ságra alapvető befolyást gyakorló ágazati prioritások mellett meg kell jelenni az ország területfejlesztési tervének, valamint a hét tervezésistatisztikai régió stratégiai és operatív programjainak. Középtávon a területfejlesztési munka elsősorban a progr amok, tervek megvalósítására, figyelemmel kísérésére, pénzügyi ellenőrzésére irányul, amely mellett az időszak második felében a következő tervezési ciklus előkészítése lesz a meghatározó. A regionális szintű területfejlesztési intézményrendszer megerősíté se lehetőséget ad az állami támogatások, az EUforrások decentralizálásához, a programfinanszírozás kiteljesítéséhez, a kistérségek közötti különbségeket mérséklő regionális felzárkóztatási programok hatásának felerősítéséhez és gyorsításához. A régiók súl yának növekedése nem sérti a megyék funkcióit a települések és kistérségek közötti
