Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3196 BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtárs aim! A Magyar Nemzeti Bank a magyar gazdasági és társadalmi élet egyik alapintézménye, nemzeti intézmény. Nemzeti intézményként alapozta meg az 1991es jegybanktörvény, amely széles körű konszenzussal született, bevezette Magyarországon nyugateurópai mint ára a független jegybank intézményét, és azt kell mondanunk, hogy ez az 1991es jegybanktörvény rendszerváltó törvényeink egyike. (14.50) Fontos lett volna ezért, hogy amennyiben módosításra kerül a sor, akkor ez konszenzussal történjék, és az a véleményün k, hogy nem volt indokolt, nem indokolt, hogy a hatályos jegybanktörvény - hangsúlyozom , konszenzussal született rendszerváltó törvény módosítása helyett, azokon a pontokon való módosítása helyett, ahol az európai uniós csatlakozás a módosítást megkívánj a, a kormány egy újjá írt, újonnan írt törvényjavaslatot nyújtson be. Ennek gyakorlatilag persze nincs nagy jelentősége, hogy új javaslatot nyújtunk be, amelynek új száma lesz, vagy pedig a hatályosat módosítjuk, de van szimbolikus jelentősége, hogy érzéke li az előterjesztő, hogy a '91es jegybanktörvénnyel kezdődött egy új fejezet a jegybank pozíciójában a magyar gazdasági rendszerben. Ha az előterjesztő ezt tette volna, ha nem új világot, új életet akart volna kezdeni a jegybank helyzetében, ha nem minden áron azt akarta volna demonstrálni, hogy több mint kormányváltás, tehát a jegybanktörvényt is újra kell írni és gyökeresen fel kell forgatni a jegybank szervezetét, hanem azt mondta volna, hogy azon a néhány helyen, ahol az európai uniós követelmények kiel égítése szükségessé teszi a módosítást, a 3. § (2) bekezdésében, a 16. §ban - ez az a két hely, ahol a jegybank és a kormány gazdaságpolitikája közötti viszonyt, illetve az állam hitelezésének tilalmát rögzíti a módosítás , ha megállt volna ennél, akkor a jegybanktörvény módosítása - vagy ha formailag új jegybanktörvény is - konszenzusos törvény lehetne, és akkor azt lehetne demonstrálni országnak, világnak, a magyar gazdasági életnek, hogy a jegybanktörvény mögött és a jegybank mint nemzeti intézmény mög ött ott áll a parlamenti erőknek legalábbis a nagy többsége. Ez erősítené Magyarországon a jegybank pozícióját, erősítené Magyarország pozícióját az európai uniós csatlakozásban. Sajnos a kormány nem ezt tette. Sajnos a kormány ebben a jegybanktörvénymódo sításban olyasmit is csinál, amire az európai uniós csatlakozáshoz semmi szükség nincsen. Nevezetesen: átalakítja a jegybank irányítási szerkezetét, és ezt - sajnos azt kell mondanom, ezt is, hiszen az élet minden területén, a törvényhozás egész területén ez folyik - a Fidesz hatalmi törekvéseihez igazodva teszi. A jegybank irányításának az átalakítása három lényeges ponton történik: az alelnökök helyett elnökhelyettesi pozíció bevezetésével, a jelenlegi jegybanktanácsnak egy más jellegű monetáris tanáccsal való felváltásával és a felügyelőbizottság helyett az Állami Számvevőszék ellenőrzési szerepének bevezetésével. Szeretném hangsúlyozni, az, hogy változtatunk egy alapintézmény alapvető szabályozásán, ez önmagában véve rossz, ez önmagában véve zavarja egy fontos társadalmi intézmény stabilitását, legitimitását. Önmagában véve. Tehát azt kell mondanunk, hogy ilyet akkor kell csinálni, ha a hatályoshoz képest a javasolt nem kicsivel jobb, hanem sokkal jobb, csak akkor éri meg. Csakhogy ez adott esetben egyált alán nem bizonyítható, és az előterjesztő érvelése, a Fidesz vezérszónokának és képviselőjének érvelése egyáltalán nem magyarázta meg, hogy a javasolt struktúra miért lenne jobb a hatályosnál. Azt mondta a Fidesz vezérszónoka, Rogán képviselő úr, hogy jele nleg több alelnök van, ezeket a pozíciókat el lehet látni alacsonyabb szintű hivatalnokokkal is, tehát térjünk át az "egy elnökhelyettes" megoldásra. Ez érvelés arra, hogy egy tíz éve működő, a rendszerváltással létrejött struktúrát, és valójában még régeb ben működő struktúrát felforgassunk? Nem, tisztelt Országgyűlés, ez nem érv.
