Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
320 Kisgazdapárt, bár akár szigorúbb szabályozást is el tudna képzelni, támogatja a kormány előterjesztését. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Donáth László képviselő úr. DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök úr, köszönöm. Nagyra becsülve és tiszteletben tartva Gyimóthy Géza képviselőtársam hitvallását, református kereszténységé t, a bibliai idézetek kapcsán kénytelen vagyok mint többékevésbé szakképzett teológus némi óvást emelni. Ezt azonban úgy teszem, hogy nem itt kívánom neki elmondani, miben is áll a páli ekléziológia lényege, hiszen úgy gondolom, hogy ez mégsem az a hely, de esetleg majd Hack Péter segítségével Gyimóthy Gézát meggyőzzük arról, hogy itt valami egészen másról van szó. Különös tekintettel arra, hogy nyilvánvalóvá tette azt a problémát, még élesebben, mint Isépy Tamás képviselő úr, hogy itt összekeveredik a val lás, az egyház, a szekta és a kereszténység problémája. Én erre azt mondom, hagyják meg ezt nekünk, uraim, lelkészeknek és teológusoknak, hogy a magunk körében és keretében elvitatkozzunk azon, hogy vajon Jézus alapítotte egyházat vagy sem, olyan módon al apítotte, ahogy Mohamed alapított egyházat, vagy azon, amikor a zsidókat szektának minősítették a babiloni fogság előtti időszakban és Ézsaiás feljegyzi, hogy a fán, amiből a bálványokat csinálják a különféle, általa pogány Baalkultuszoknak tekintett pap ok, ő szalonnát süt, mert az egy igaz Isten, aki nem látható, az az igazi. Én úgy gondolom, hogy ez az, ami miatt a 90. évi IV. törvény jó törvény, mert kivette ezt az egész problémahalmazt a törvényalkotók felelőssége alól. Nagyon fontos kérdések, ezekkel foglalkozni kell, de nem a törvényalkotó feladata a hit és vallás kérdéseiben állást foglalni. Végezetül csak annyit szeretnék kérdezni Gyimóthy Géza képviselő úrtól, hogy szerinte Vatikán állam elsődlegesen vagy másodlagosan foglalkozike világi politiká val. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Takács Imre képviselő úr. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A vitát hallgatva véleményem szerint érdemes vissza gondolni arra a legnagyobb magyarra, akinek gondolataihoz én nagyon sokszor visszanyúltam már itt a Házban és máshol különböző alkalmakkor. Széchenyi István "Diszharmónia és vakság" című vitairatában - amit még akkor írt meg, amikor naplójában nem szólt ar ról, hogy az életből ki akar menekülni - nagyon fontosnak tartotta a társadalom zavartalan működése szempontjából, hogy a kormány, az állam és az egyház viszonya milyen legyen. Széchenyi a társadalom zavartalan működése érdekében a "Diszharmónia és vakság" című vitairatában három feltételt határozott meg. Az egyik feltétel az, mondta ő, hogy az állam a nemzeti érzéseket soha ne sértse meg. A másik feltétel, hogy a pénzügyi egyensúlyt - szó szerint idézem - meg kell őrizni, mert a pénzügyi hitelvesztés a leg gazdagabb állam hitelét is megrendíti. A harmadik feltételként pedig azt írta - nagyon fontosnak tartom , hogy a kormány, illetve az állam ne avatkozzon be hitbeli ügyekbe. Hihetetlen dolog! Hihetetlen dolog, hiszen a gazdaságipénzügyi feltételek mellett a társadalom zavartalan működésének feltételeként határozza meg a legnagyobb magyar, hogy az állam hitbeli ügyekbe ne avatkozzon be. Amikor erről a módosító javaslatról szólunk, jó lesz figyelembe venni Széchenyi gondolatait. Köszönöm szépen.
