Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOCSI LÁSZLÓ (MSZP):
3086 Ha ezt elfogadjuk, hogy ez Magyarországnak gazdasági érdeke, akkor azt gondolom, mindenki számára egyértelmű, hogy kulcskérdés az oktatás. Itt egy paradigmaváltást kellett végrehajtani, vagy paradigmaváltásra van szükség. A szülőföldön való tanulásra kell fordítani a források nagy részét, arra kell fordítani az energiát. Töb b mint tízezren tanulnak itt Magyarországon határon túli magyarok. Az a tapasztalat az elmúlt tíz év alapján, hogy akik itt tanulnak, itt végzik egyetemi, főiskolai tanulmányaikat, azok számára nincs visszaút, azoknak a nagy része itt marad Magyarországon. Tulajdonképpen ebből az adatból is következik az, hogy ha megnézzük a statisztikákat, akkor azt tapasztaljuk, hogy szinte kivétel nélkül, az összes környező országban a fiatalabb generációkban a diplomával rendelkező magyarok aránya körülbelül fele vagy a felét alig haladja meg a többségi nemzetben lévő diplomások arányának. Még egyszer mondom: ennek két oka van. Egyrészt nehezebb magyarul tanulni, a magyar anyanyelvűek hátrányban vannak az oktatási rendszer folyamán, másrészt viszont aki a tanulmányait Ma gyarországon fejezi be, azoknak a döntő része itt marad. Tehát itt mindenképpen azt a kormány által követett helyes utat kell folytatni, hogy igenis, a környező országokban kell megteremteni az oktatás alapfeltételeit. Ha ezt nem tesszük meg, akkor problém a van. Fel kell építeni az egyetemet, fel kell építeni a magyar nyelvű felsőoktatás lehetőségét az összes környező országban egytől egyig, mert nem megoldás, hogy Magyarországon tanulnak. Sokat javult a helyzet, de probléma még most is rengeteg van, sokkal kevesebben tanulnak magyarul, mint azt a népességarány indokolná. Mondok egykét példát. Gyergyószentmiklóson Kolozsvárról egy kihelyezett tagozat kezdte meg a működését, az ottani törvényeknek megfelelően évfolyamonként három csoportban, a három csoportb ól kettő magyar, egy pedig román nyelven tanul. Az a probléma, hogy Gyergyószentmiklós majdnem színmagyar település, és a románul tanuló csoportokba is magyar diákok járnak. De elmehetünk más irányba is, például az utolsó népszámlálás adatai alapján Párkán y lakosságának 73 százaléka magyar, de ha megnézzük, az általános iskolában milyen arányban tanulnak magyarok... (Az elnök jelzi az idő leteltét.) , akkor látjuk, hogy az arány ennél sokkal rosszabb. Azt gondolom, hogy a státustörvény lelke az oktatás, és i tt nagyon jelentős előrelépések vannak, és bízhatunk abban, hogy lényegesen többen fognak magyar iskolába iratkozni, mint ahányan eddig jártak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Különösen e kései órán ké rek mindenkit arra, hogy az időkereteket tartsa be, már csak a többiekre tekintettel is, hiszen még jó néhányan szeretnék a véleményüket elmondani. Erre most Kocsi László képviselő úrnak lesz lehetősége, a Szocialista Pártból. KOCSI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt szeretnék egy itt elég élesen megfogalmazott vitára egy mondatban reagálni. A kormányt főleg az ellenzéki képviselők, tehát közülünk többen nagyobb körültekintésre, nagyobb nyitottságra és kooperatívabb külpolitikai aktivit ásra biztatták, abban a tekintetben, hogy ezt a törvényt a szomszédos országokban - és ez nem került eddig súllyal szóba, de vélhetően szóba kerülhet az európai uniós partnereknél is - hatékonyabban menedzselje. Szeretném elmondani, hogy ez nem önmagában a bból fakad, merthogy nekünk múlhatatlan szükségünk lenne arra, hogy a kormányt ilyen szűk körben és ilyen késői órán is folyamatosan és élesen bíráljuk, hanem egyszerűen arról van szó, hogy úgy látjuk, hogy az a típusú alkotmányos felelősség, ami az alkotm ányban megjelenik, és ezen felelősség törvényi megfogalmazása, ami most újabb fejezethez jut, ez olyan típusú kérdés, amit úgy is definiálhatunk, ha tetszik, hogy ez nem felelősség kérdése, ez annál - ha úgy tetszik - több is: ez magyar nemzeti érdek. Ha p edig így van, akkor azt is tudjuk, hogyha magyar nemzeti érdek, akkor ez érint olyan érdekeket, amelyek a szomszédos országok nemzeti érdekei, és vélhetően érint vagy érinthet olyan érdeket, amely az Unió
