Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOCSI LÁSZLÓ (MSZP):
3087 tagországainak és az Unió központjának az érdekeiké nt is megfogalmazódnak. Pont ezért, mert érdekek kereszttüzében kell a magyar nemzeti érdeket megfogalmaznunk és lehetőleg minél sikeresebben képviselnünk - és hitem szerint új minőséget jelenthet ez a törvény, ha ezt meghozzuk ebben a tekintetben , tehát emiatt gondoljuk és kérjük azt, hogy megfelelő körültekintéssel és hatékonysággal végezze ezt a kormány. A dolognak ezt a részét a magam részéről nem is folytatnám, nem kívánom sem bírálni, sem vegzálni a kormányt ebben a tekintetben, ez egy kérés. Ezzel összefügg az, hogy azt is szeretném világossá tenni, hogy amikor mi azt mondjuk, hogy magyar nemzeti érdek a határon túli magyarokkal való kapcsolat szorosabbra fűzése, és mindaz a befektetés - nevezzük ezt történelmi befektetésnek , ami számunkra fontos és hasznos, akkor azt is tudjuk, hogy a jószomszédi viszony fenntartása és fejlesztése is magyar nemzeti érdek. Itt nemcsak arról van szó, hogy milyen közegben kell érvényesülnie olyan törvényeknek, amelyeket mi itt meghozunk és szeretnénk, hogy érvényesül jön, hanem arról is szó van, hogy ez nagyon keményen és a napi valóságban teljes realitással érinti a magyar kisebbséget, függetlenül attól egyébként, hogy milyen eltérő adottságokkal, éppen milyen szomszédos országban él. Azt is szeretném itt világossá te nni, hogy amikor mi érdekről beszélünk, akkor természetesen ez, amiről mi most vitatkozunk, igenis, integrációs érdekeket is érint, és visszavezet a jószomszédi viszony kérdésére, hiszen erről szoktak vitáink lenni. Magyarország jószomszédi viszonyai, a sz omszédos országokkal ápolt kapcsolatai, egyáltalán az a szerep, amit ebben a térségben betölt, azaz hogy külpolitikailag stabilizáló szerepet tude betölteni vagy sem, ez Magyarország integrációs esélyeit is érinti, ami szintén nemzeti érdek. Szeretnék még egy általános politikai megjegyzést fűzni a dologhoz, de ez nem pusztán külpolitikai. Amikor arról beszélünk - teljesen jogosan , hogy a nemzeti identitás megőrzésében, tehát mindabban, amit mi itt a magyar nemzet történeti, kulturális szimbólumrendszeré nek, egyáltalán a magyarságtudatban fontos elemeknek gondolunk, amellé oda kell hogy tegyük azt is, hogy a nemzet egyfajta szolidaritásközösség is. Egyrészt szolidaritásról beszélhetünk a határon belül élő magyarok és a határon kívül élő magyarok között, d e önmagában is beszélhetünk szolidaritásról a magyar társadalmon, a magyar államon belül. (23.00) Azaz a törvény felvet két összefüggést, és a belső vitáink, a bizottsági vitáink rámutattak erre: világosan lehet definiálni és különbséget is kell tenni két dolog között. Az egyik dolog az, hogy ez a törvény milyen viszonyokat teremt, mondjuk, a romániai magyarság számára, azaz a többségi nemzet hogyan viszonyul a státusmagyarrá váló magyar etnikumhoz, egyáltalán milyen légkör veszi őket körül. A másik összefü ggés az, amiről itt szintén szó volt, hogy a magyar államhatárokon belül milyen légkör és megítélés, milyen viszonylat veszi körül ezeket az embereket, hiszen - Balczó Zoltán kollégám beszélt erről - vannak olyan sajnálatos esetek, amikor ezen honfitársain kat románozzák, ukránozzák és így tovább. Ha mi kedvezményeket adunk és ezek a kedvezmények csak becsült költségvetési terheket jelentenek, és ha a becsült tartományban járunk, akkor eljuthatunk a 8 milliárdtól a 20ig, 30ig, és így tovább, ha tehát ilyen becsült számok röpködnek, nem tudjuk világosan megfogalmazni, hogy miről is van szó, akkor ez adott esetben a határokon belül is, azaz a magyar társadalmon belül is teremthet olyan viszonyokat, amelyek nem könnyítik meg ennek a törvénynek a korrekt végreh ajtását. Egyébként ehhez tartozik az is, hogy ha akár oktatási vagy nevelési támogatás címén, akár a családtámogatás kiterjesztéseként juttatásokat és kedvezményeket adunk a határon túli magyar családoknak, akkor vélhetően át kell majd gondolnunk azt, hogy a magyar társadalom szociális viszonyai, a magyar szociálpolitika milyen viszonyokat teremt ahhoz, hogy ezt a magyarhoni társadalom hogyan ítéli meg, azaz mennyire tudunk a politikai vagy parlamenti támogatás mögé, ha úgy tetszik, egy társadalmi vagy nemz eti támogatást megszerezni.
