Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
3080 ami úgy érzem, hogy fölösleges. Ez a bizonyos egyeztetési kérdés. Mintha elbeszélnénk egymás mellett, egyeztettünk, nem egyeztettetek, miért nem egyeztettetek, mikor nem egyeztettetek jellegű vitáink vannak. Én adnék ennek az ügynek egy másik dimenziót. K örülbelül ugyanannyit egyeztettünk - ebben talán megegyezhetünk mind a ketten , mint amennyit azok a szomszéd országok, amelyeknek ilyen törvényük, rendelkezésük, jogszabályuk van, velünk egyeztettek annak idején. S ha ebben meg tudunk egyezni, akkor nem kell erről többet vitatkoznunk. Talán Szűrös Mátyásra hivatkoznék még, ő azt mondta, hogy ebben az ügyben egyfajta önbecsülésnek is meg kell nyilvánulnia a magatartásunkban. Mi magyar törvényhozók vagyunk, és itt hozunk törvényeket, és természetesen konzul tálunk mindenkivel, akit érdekel, hogy milyen törvényeket hozunk. De nem tehetjük függővé mások akaratától a mi döntésünket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Balczó András (sic!) képviselő úr következik. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nem ellen véleményt kívánok megfogalmazni dr. Balogh László hozzászólásával kapcsolatban, hanem tekintettel arra, hogy abban a szakbizottságban, ahol mi megvitattuk ezt a javaslatot, több olyan kérdést, ami részemről is felmerült, az előterjesztő megválaszolt, tehát bizonyos szempontból úgy érzem, hogy felvetett kérdéseinek egy része tulajdonképpen már a mostani szinten és stádiumban ismert. Abban, hogy milyen tartalmi szempontok alapján dől el majd az, hogy ki tekinthető e törvény vonatkozásában a magyar nemzethez t artozónak, ebben két feltétel van. Az egyik az identitás vállalása írásbeli nyilatkozattal, a másik pedig a magyar nyelv ismerete. Tehát ez körülhatárolt. Az ajánló szervezetek megítélésem szerint közvetlen közhatalmi jogosítványt nem gyakorolnak, mert pon t attól ajánló szervezetek, hogy az erre feljogosított magyarországi intézmény lesz az, amelyik az elbírálást követően - és nyilván adott esetben például bizonyos nemzetbiztonsági szempontot, kockázatot is ellenőrizve - adja ki, ha tetszik, közhatalmi jogo sítványt gyakorolva a magyar igazolványt, tehát közvetlenül az ajánló szervezetek ezt nem teszik meg. Valóban felmerül, hogy melyek az ajánló szervezetek, mert nagyon általános definíció szerepel, és a külhoni magyarság teljességét átfogó szervezet kell ho gy legyen, és alkalmasnak kell lennie technikailag a feladat lebonyolítására. Kiderült, hogy itt nem több ajánló szervezetről van szó, hanem adott esetben egyről, amelyen belül képviseltetik magukat a legitim elfogadott politikai szervezetek, egyházak, teh át ez a kérdés e szerint oldódik meg. A normatív úton való eljuttatásnak számos nehézsége van. Én úgy érzem, hogy az összeget tekintve pedig 20 milliárd a legerősebb becslés SZDSZszakértő részéről, ha 5 milliárd forintot tekintünk bevételnek, akkor az azt jelenti, hogy a 2002. évi költségvetésben mintegy 3,3 ezreléket fordítunk arra, hogy a 15 millió magyart ne csak lélekben érezzük magunkhoz tartozónak, hanem ezzel a tettel is. Úgyhogy nagyjából ezek az arányok. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Keleme n András képviselő úr következik. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Elhangzott az a kifejezés, hogy az egyeztetéssel lehetett volna azt elérni, hogy a szomszéd államok ne gyanakvással fogadják a törvényalkotási folyamatunkat. Én azt hiszem, hogy az a többségi poli tika, amely a kisebbségi magyarságtól megtagadja a közigazgatási egység létrehozását, amely fél attól, hogy esetleg magyar nyelvű püspökük lesz, az a gyanakvás nagyon kérdéses, hogy kiolthatóe egyeztetésekkel, hiszen más törekvések húzódnak meg mögötte. É n nem olyan régen, talán egy hónapja szlovák újságíró tollából olvastam egy nagyon elgondolkoztató megfogalmazást, hogy az a többségi politika, amelyik kirekeszti a kisebbséget,
