Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3079 Ami a törvény rendelkezéseit illeti, az alábbi területeket tarto m a leginkább problematikusnak. Támogatást csak a magyar igazolvánnyal vagy a magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezők kaphatnak. Igazolványt viszont - kevés kivételtől eltekintve - az kaphat, aki rendelkezik a határon túli társadalmi szervezet ajánl ásával, melynek nyomán a magyar államigazgatás az igazolványt kiadja. Ezzel kapcsolatosan három probléma van: 1. A törvény nem fogalmazza meg az ajánlás kiadásának tartalmi és eljárási feltételeit, pedig ez szükséges lenne. 2. A törvény nem sorolja fel az ajánlás megadására jogosult társadalmi szervezeteket, így ebből még viták, konfliktusok keletkezhetnek. 3. A törvény rendelkezései nyomán az ajánló szervezetek közvetve magyar közhatalmi jogosítványokat gyakorolnak, ami jogi bonyodalmakat okozhat. Felvethe tő, hogy vajon a törvény rendelkezései valóban elősegítike a szülőföldön maradást. Tartok tőle, hogy sokkal több, nem Magyarországon igénybe vehető kedvezményre, támogatásra lenne szükség az említett cél eléréséhez, mint amennyit a tervezet adni kíván. A magyarországi munkavállalás szabályozása eredményezheti talán a legnagyobb csalódást az érintettek körében. Először is a három hónapos foglalkoztatás tipikus vendég, illetve szezonmunka, amely éppen nem a határon túli magyar szürkeállomány anyaországban t örténő hasznosítását eredményezi. Másodszor: kedvezményeket kell adni a magyar munkáltatóknak azért, hogy megérje nekik a legális munkáltatás. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a haszon a feketefoglalkoztatásban és a megalázóan alacsony bérekben van. Harmadszo r: az államnak mérsékelnie kellene az engedélyezési eljárások és a foglalkoztatás költségeit, valamint rövidíteni az eljárást, hogy a határon túli magyaroknak is megérje a legális munkavégzés, az ezzel kapcsolatos adminisztrációt pedig a munkaügyi központo knak kellene felvállalniuk. (22.20) Problémákat fog okozni a magyar egészségügyi ellátás igénybevétele. A magyar egészségügy még a határon belül élőkkel kapcsolatos feladatait sem képes maradéktalanul ellátni. A törvény elfogadása után megnövekedő terheket pedig csak úgy lehet rárakni, ha az állam jótáll mindezért, magyarul, megfizeti az ellátás árát. Hiú remény abban bízni, hogy ez majd a járadékbefizetésekkel megoldódik. Kétségtelen tény, hogy a törvény elfogadása pluszterheket ró a magyar társadalomra. A terheket azonban sokkal jobb szívvel viselné el a lakosság akkor, ha a támogatások normatív alapon, átláthatóan, mindenki számára világos módon jutnának el a címzettekhez. Talán az egyik legnagyobb problémája a törvénynek az, hogy a támogatások szétosztás ának nincsenek világos szabályai, amelyek garanciát nyújtanának arra, hogy a pénzt és az egyéb juttatásokat az kapja meg, aki rászorul, illetve akinek a törvény ezt biztosítja. Amikor az országon belül is van szegénység, a nem kellően világos, nem normatív támogatási rendszer sandaságokat, gyanakvást eredményezhet, szembeállítva egymással a hazai és a határon túli magyarokat. Tisztelt Ház! A fentiekben megfogalmazott kételyek módosító indítványokkal kiküszöbölhetők. Ha ez í gy lesz, akkor pedig remény van arra, hogy a törvény akár csendes kétharmaddal is elfogadhatóvá válik. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra többen is jelentkeztek. Megadom a szót Surján László képv iselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Talán éppen ennek a zárómondatnak a folytatását mondom, hogy ha csendes kétharmadra törekszünk, akkor van néhány olyan pont, ami újra meg újra előjön a vitában,
