Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
3073 családok a szociális természetű támogatásainkra rászorulnak, de azt okkal feltételezem, hogy főként az egészségügyi ellátás területén nem lesz ritk a a nem rendeltetésszerű igénybevétel. (21.50) Ami Romániát illeti, a másik példám: rendkívül nehézkesen vagy egyáltalán nem működő kapcsolatokról beszélhetünk. A magyar és a román állami társadalombiztosítási szervek közötti együttműködés érzékelhetően ne m javul. Súlyos elszámolási deficitek vannak a nyugdíjmegállapodások területén, ahol is a román fél a beszámított szolgálati időre eső részt például nem hajlandó megtéríteni. Nem exportálja Magyarországra többek között a gyermektartási díjakat és a Románi ában megállapított nyugdíjakat, illetve nyugdíjszerű ellátásokat. Jó lenne, ha Romániával államközi szinten konszolidálhatnánk a kapcsolatokat, és új egyezményekben rögzíthetnénk, mert így az egész törvény végrehajtásához szükséges fedezetnek legalább a fe lét ezen az úton biztosíthatnánk. Úgy gondolom, hogy az Erdélyben élő magyarság ügyét az államközi kapcsolatok normalizálása nélkül nehezen fogjuk tudni elérni. Most a bevezetőmben említett három területtel kapcsolatos aggályaimat szeretném önökkel megoszt ani. A két elsőt egybevenném, ezek a társadalombiztosítási ellátásokat és az egészségügyi szolgáltatásokat érintik. A törvényjavaslat 8. §a foglalja össze azokat a legfőbb rendelkezéseket, amelyek ezt a kört érintik, és ezeket én több szempontból is aggál yosnak tartom. Az első aggály: a javaslat azt a látszatot kelti, hogy a három hónapig Magyarországon dolgozó személy tartósan jogosulttá válik a nyugdíj- és egészségbiztosítási szolgáltatásokra, noha ez nem igaz. A hatályos rendelkezések szerint a biztosít ási jogviszony a járulékfizetési időszakban áll fenn, és azt követően megszűnik. A másik: a javaslat elfedi azt a nem lényegtelen körülményt, hogy nemcsak a munkavállaló, hanem a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók is biztosítottá válnak. Tiszte lt Képviselőtársaim! A hatályos magyar jog két törvényben is szabályozza a biztosított és a vele egy háztartásban élő, biztosítottnak minősülő személyek kapcsolatát, és alanyi jogon terjeszti ki a munkavállalóval közös háztartásban élő gyermekekre a biztos ítási jogviszonyt. E törvényjavaslat normaszövege láttán három dolgot tehetünk. Az egyik, hogy elolvassuk, és nem mondunk semmit. A másik: elolvassuk, és tudatosítjuk, hogy itt egy ellentmondás van. A harmadik: elolvassuk, tudjuk, és megpróbálunk jogorvosl atot találni. Jogorvoslatot, korrekciót pillanatnyilag a kormánypártoknak van módjukban elvégezni. Szeretném képviselőtársaimat a kormánypárti padsorokban arra biztatni, hogy ezt a korrekciót tegyék meg. Arról van ugyanis szó, hogy az előzetes felmérések, becslések szerint a státustörvény elfogadása után mintegy 5080 ezer munkavállalóval számolunk. Ha csak a fele hozza magával a hozzátartozóit, akkor a biztosítottak száma már meghaladhatja a 100 ezret. Ennek a költségvetési kihatásairól nem beszélni nem he lyes. Pontosan ezért szeretném elmondani, hogy az a feltételezés, amelyet a normaszövegben nem, de a kormánypárti képviselőtársaim prezentációjában megismerhettünk, hogy létezik majd egy önálló biztosítási pénztár, kassza, elkülönült biztosítás, amelyben a határon túli munkavállalók fizetnek járulékot, a szolgáltatásokat igénybe vevők számát is tekintve biztosan és garantáltan tartósan deficites lesz. Ezt a deficitet valakinek ki kell egyenlítenie. Ha ez a magyar állam lesz, akkor tudnia kell, hogy mekkora költségekkel kell számolni. Én tehát arra kérem képviselőtársaimat, hogy számoljanak. Az a javaslat ugyanis, hogy csak személyesen a magyarországi munkavállalóra érvényes a szabályozás, ellentétes azokkal a szabályokkal, amelyek Magyarországon a biztosítás i járulékokra és az ezzel megszerezhető jogosítványokra vonatkoznak. Tisztelt Képviselőtársaim! A 36 hónapos munkavállalás kapcsán: a kétperces hozzászólásomban elmondtam, hogy ez hol teremt konkurenciát a magyar munkavállalóknak, hol nem elégíti ki azt a z igényt, ahol ma Magyarországon munkaerőhiány van. És az a szabály pedig, amelyik előírná a 16. §ban, hogy a három hónapos munkavállalás külön szabály és engedélyezési eljárás alapján
