Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
3055 A MIÉP úgy érzi, hogy a jelenlegi keretek között helyes, reális és támogatandó a javaslat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Pósán László úr, a Fidesz képviselője. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Én sem kívánok hosszasan és más irányba elmenni, c sak engedtessék meg, hogy egypár dologra felhívjam a figyelmet. Molnár Gyula azt említette, hogy a szülőföldön maradás erősítése az egyik legfontosabb cél, ezzel maximálisan egyetértek. Csak egyetlenegy dolgot nem tudok értelmezni: ha ez a cél, akkor a biz ottsági vita során Tabajdi Csaba miért képviselte azt, hogy hat hónapos munkavállalásban kellene gondolkodni, ami egyenlő egy fél esztendővel? A félévi munkavállalás gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a határon való áttelepülésre ösztönöz. A másik észrevét elem az országgyűlési biztos személyére vonatkozik, az ombudsmanra, ha úgy tetszik. Azt gondolom, ezen persze el lehet gondolkodni, de ez nem a mostani törvényhez tartozó kérdéskör, hiszen ez külön törvényben szabályozandó, és ezt nem lehet beépíteni ebbe a törvénybe. Persze el lehet gondolkodni rajta, csak én azt gondolom, hogy amikor most, per pillanat erről a törvényről beszélünk, akkor ebbe nem kellene belekeverni egy olyan kérdéskört, ami jogilag teljesen más szabályozást igényel. A harmadik pedig: sze retném Molnár Gyula figyelmét felhívni arra, hogy elő kell venni egyébként a Fidesz választási programját, a kormányprogramot is, pontosan el kell olvasni, és akkor nem fog olyan zöldségeket beszélni, hogy mit ígért a Fidesz, vagy mit nem ígért. Köszönöm s zépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Hargitai János úr, a Fidesz képviselője. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy Molnár képviselő úr felszólalásának az volt az egyik érdemi vonulata, a zt mutatta be nekünk, hogy a koncepció hogyan változott és hogyan szegényedett el. Eljutott odáig, hogy egy kolozsvári publicistát idézett, aki azt mondta, hogy nesze státus, és mögötte gyakorlatilag nincsen semmi. Ezt a gondolkodást nem lehet elfogadni se mmi szín alatt, mert ez a gondolkodás azt tükrözi, hogy az MSZP ugyan támogat valamit - ma már eljutott egyébként a támogatásig, korábban még másik álláspontot képviselt , de valójában a semmiről beszélünk. Ez a gondolkodás azért nem igaz, mert Molnár kép viselő úr arra gondol, hogy a státustörvény - és én nyugodtan használom ezt a kifejezést, akkor is, ha a törvénynek nem ez a címe - valamilyen értelemben másfajta státusba helyezi a külföldön élő magyarokat, mert eddig a külföldi jogállását élvezték Magyar országon. Ha valaki most nem akarja érzékelni azt, hogy ha létrejön egy közjogi kapcsolat a külföldön élő magyar és az anyaország között, ez minőségileg más kapcsolat, mintha a külföldi jogállását élvezné, az egyszerűen a homokba dugja a fejét. Lehet azt m ondani, hogy a semmiről beszélünk. Meggyőződésem, hogy a határon túli magyarok nem így élik meg ezt a kérdést. Arról lehet vitatkozni, hogy mi ennek a státusnak, mi ennek a speciális jogállásnak a tartalma, hogy ez mennyire hasonlít, mondjuk, a német idege nrendészeti törvénynek ahhoz a speciális jogállásához, amit ők is ismernek. Mert ott is ismerik a német állampolgárt, ismerik a külföldit, és ismerik az úgynevezett státusdeutsche jogállását, ami az én felfogásom szerint persze gazdagabb mint a miénk. De azt mondani, hogy a miénk, amiről beszélünk, az a semmi kategóriája, ez hamis beállítás. Tehát nyugodtan merjük státustörvénynek nevezni, és legfeljebb arról vitatkozzunk, hogy mi ennek a jogállásnak a tartalma. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
