Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
3046 szolgáltatók megkülönböztető szerződéskötési gyakorlatukkal mégis versenykorlátozó magatartást tanúsítanának, az általános versenyszabályok alap ján mód van a velük szembeni fellépésre. Az Európai Unió távközlésszabályozása is ezt a gyakorlatot alkalmazza, ex ante szabályozás keretében csupán a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára írja elő az egyenlő elbánás elvének kötelezettségé t. Más szolgáltatók esetében a visszaélésszerű magatartást az Európai Unióban az általános versenyszabályok szankcionálják. Ezért javasoljuk, hogy az EUkonform megoldást alkalmazzuk, és csupán a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra értelmezzük. A 283284. pontban lévő javaslatunkban azt proponáljuk, hogy a törvényjavaslat 97. § (4) bekezdése egy új alponttal egészüljön ki, vagyis a hálózati szolgáltatásokkal kapcsolatos jogvita esetén a döntőbizottság - és most jön az új szakasz - a szerződésköt ési kötelezettség nem teljesítése esetén a referenciaajánlat, valamint a gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat tartalma alapján, a felek méltányos érdekei kiegyensúlyozott figyelembevételével határozatában a felekre nézve kötelezően megállapítja a lé nyeges szerződési feltételeket. Lotz Károly már beszélt arról, hogy mennyire fontos az összekapcsolási kérdés és az előfizetési hurok átengedése. Ebből a szempontból rendkívüli fontossággal bír a szerződéskötési kötelezettség érvényesíthetősége. A szerződé s jogosan várt mihamarabbi létrehozása és hatálybalépése az időhúzásnak a kiküszöbölése. Az előfizetők elérése, a szolgáltatások versenye csak akkor tud megkezdődni, ha az infrastrukturális alapot biztosító hálózati szerződések létrejöttek, az egyes szolgá ltatók hálózatai összekapcsolódtak, az előfizetői hurok átengedésre került az új szolgáltató számára. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a szerződéskötési kötelezettség - amelyet a törvény előír - érvényesíthető legyen. Az ezzel kapcsolatos együttműködés tár gyában a törvényjavaslat értelmében egyeztetési eljárás indítható, amelynek során a döntőbizottság határozatában megállapíthatja a teljesítésre irányuló kötelezettséget, illetve a teljesítés követelésére vonatkozó jogosultságot, jogosult tovább határozni a rról, hogy a felek között fennálle a szerződéskötési kötelezettség, illetve megtagadhatja ezt. Az eljárás eredményeképpen azonban hálózati szerződés nem jön létre, az ajánlattevő a szerződés létrehozására irányuló kérelemmel bírósághoz fordulhat. A bírósá gi eljárás időtartama hosszú, közismerten több évet is igénybe vehet, amely idő alatt a hálózati szerződést igénylő fél az összekapcsolás hiányában kiszorulhat a piacról, ezért indokolatlan versenyhátrányt szenvedne, mivel nem lenne képes egyes szolgáltatá sok nyújtására, s ezáltal előfizetőktől és bevételtől esik el. A távközlési piacon versengő szolgáltatások választékának növelése, valamint a szerződéskötésre jogosan igényt tartó fél méltányos érdekeinek védelme és további kárának enyhítése indokolja, hog y a döntőbizottság jogosítványait kiszélesítsük, és annak lehetővé tételét, hogy a döntőbizottság a hálózati szerződés lényeges elemeit határozattal létrehozhassa. Kérem javaslatom támogatását. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Molnár Gyula úrnak, az MSZP képviselőjének. MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Megint abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy tulajdonképpen az érvelésem jelentős részét nem kell elmondani. Magam is úgy g ondolom, hogy a legtöbb kritika a hírközlési törvény különböző stádiumaiban mindig az volt az Unió, az OECD részéről, hogy a hatóság függetlensége nem megfelelő, nem garantált, nem világos, nem tisztázott. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy vannak ebben, m aradtak ebben bizonytalanságok, tehát ez ügyben további pontosításokat jó szívvel tudnánk támogatni.
