Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
3043 A szerződéskötési kötelezettség amúgy is csak ez utóbbi esetben értelmezhető, mivel c sak az ő esetükben rögzített az a feltételrendszer, mármint a referencia összekapcsolási ajánlatban, amely szerint az összekapcsolási szerződéseket meg kell kötni. Az ismertetett, jogharmonizációs szempontból kielégítő megoldást az előterjesztő ké pviselője a bizottsági üléseken sajnos nem támogatta, érthetetlen módon, hiszen mint az imént fejtegettem, az az eurokonform, amit a szabad demokrata képviselők előterjesztettek, és pontosan az nem eurokonform, amit a kormány eredetileg előterjesztett. A k ormány ezen még túl is ment, ugyanis támogatta Szalai Annamária, Márton Attila és Szabó István fideszes képviselőtársaim azon módosító javaslatát, amely szerint a távközlő hálózat tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatókat, jelentős piaci erőtől függetlenül, egyöntetűen továbbra is összekapcsolási szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha ez így maradna, elnök úr, akkor a továbbiakban már csak a következő három jelentős problémát kell hogy átlássuk. Az egyik az, hogy a kormányoldal által el őterjesztettek nem garantálják a kisebb hálózattal rendelkező szolgáltatók jogát arra, hogy maguk dönthessék el, kívánnake összekapcsolási szerződést kötni, és ezáltal ez a törvény pontosan ellentétbe fog kerülni a 97/33/EK irányelv 3. cikk (1) bekezdésév el. A másik probléma az, hogy nem tisztázza, hogy az összekapcsolási szerződéskötési kötelezettség milyen feltételek mellett érvényesül, milyen műszaki és gazdasági feltételeket tartalmazó ajánlat tekinthető gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlatnak, ahogyan a törvényjavaslat megemlíti, a kisszolgáltatók ugyanis egyszerűen nem készítenek referencia összekapcsolási ajánlatot. A harmadik probléma pedig az, hogy nem tisztázza, a kötelező szerződéskötést ki kezdeményezheti. Azért ez sem egy elhanyagolható apróság! Elnök Úr! Itt azzal a dologgal szembesülünk, hogy az európai direktívák alapvetően fogyasztóbarát elgondolásokból születtek, másodsorban a kis- és középvállalatok igényeit óhajtják megtámogatni, és csak harmadsorban kívánják szolgálni a nagy nemze tközi kommunikációs cégek érdekeit. Nos, elnök úr, amennyiben az Európai Unió közösségi joganyagával ellentétes vagy legalábbis attól alapjaiban eltérő megoldást választunk, akkor felmerülnek bizonyos és egyáltalán nem lényegtelen részletkérdések, amelyekr e az irányelvek nem adnak választ. A vázolt problémák miatt így azt javaslom, hogy vagy maradjunk meg az idevonatkozó uniós szabályozás megfelelő beépítésénél, vagy ha ettől mindenáron eltérő magyar utat akarunk választani, akkor dolgozzuk ki annak a konkr ét részleteit, mert ebben az esetben már az irányelvek egyes cikkelyeinek esetleges lefordításából nem fog automatikusan alkalmazható jogszabály születni. Köszönöm szépen, elnök úr. (19.20) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszól alni. Mivel több felszólaló jelentkezését nem látom, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát az ajánlás 181225. pontjaira. Lotz Károly képviselő úrnak adom meg a szót. DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt néhány technikai, illetve pénzügyi jellegű módosító indítványunk szerepel, különösen az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban, ami az egyik legkényesebb része nemcsak a törvényjavaslatnak, hanem a jövőt illetően is, különösen a szolgáltatások el terjesztésének, hiszen itt valóban leginkább a fogyasztóvédelemben érintetteket sújthatják azok az esetleges túlkapások, amelyek valóban veszélyesek lehetnek a legtávolabb élőkre, falvakban élőkre is, ahová
