Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
3039 Azonban ténylegesen azt szeretném, ha lenne egy olyan típusú koherencia a különböző kormányoldali megjegyzésekből, amelynek nem az a lényege, hogy az ellenzéket letromf olni, hanem az a lényege, hogy valami konstruktívat mondani. Itt van például Szabó képviselő úr iménti megnyilvánulása, amely alapvetően kizárja azt, hogy majd jövőbeli helyzetekkel számoljon egy törvénytervezet. Én pedig azt gondolom, hogy minimális előre látás esetében azért ennek van értelme. Ha elfogadható lenne az a logika, amit Szabó képviselő úr mondott, hogy jövőbéli helyzetekkel ne foglalkozzunk, akkor most tessék azonnal kivenni az egész Postát ebből a törvénytervezetből, mert a kormányoldalról az volt az indoklás, hogy azért szerepel a Posta ebben a távközlési törvénytervezetben, mert majd egyszer a Posta talán távközlési szolgáltatóvá válik. Most akkor döntsük el, hogy miről beszélünk. Mindenesetre én tényleg nem akarok ezekbe a szócsatákba beleme nni, a lényeg az, hogy még a szakmáról is bőven lenne mit mondani. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita második szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 150180. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. (Dr. Lotz Károly jelzi hozzászólási szándékát.) Igen, Lotz Károly képviselő úr, SZDSZ. DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, ebben a szakaszba n, a harmadik szakaszban értünk el a törvény egyik leglényegesebb részéhez, és ezek az összekapcsolások. Az összekapcsolási szerződésekkel foglalkozó részben, nevezetesen a 39. §ban a már kiforrott jogharmonizációs elvek alapján - itt nyomatékkal hangsúly ozom, az Európai Unió összekapcsolási irányelvében megfogalmazott, amely valamit fog változni tudomásom szerint, de az alapelveket megtartja - ezeket az árnyalt megközelítéseket kell érvényre juttatni. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés a lelnöke foglalja el.) Mint ahogy a 159. pontban, valamint a 161. pontban foglalt módosító javaslataink tartalmazzák, az összekapcsolási kötelezettséget így egyértelműen a távbeszélő, a mobil rádiótelefon és a bérelt vonali szolgáltatást végzőkre - erre szi gorúan utal az Unió irányelve , valamint az ezekhez szükséges hálózattal rendelkezőkre kell megállapítani. Ehhez kapcsolódóan célszerű, hogy a szerződéskötési kötelezettség csak a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelje, mivel az ilyen ir ányú általános kötelezettség aránytalan terheket róna a kisebb szolgáltatókra, és ez megítélésünk szerint a versenyt indokolatlanul korlátozná. Az új szolgáltatók piacra lépésével összefüggő egyes kérdéseknél is igen fontos az EUkonformitás biztosítása, í gy például a terheiket aránytalanul növelné az árképzési szabályok, valamint az egyenlő elbánás elvének indokolatlan kiterjesztése. A 39. §ban adott formában való hatálybalépése esetén ugyanis az árképzési szabályozás valamennyi szolgáltatóra kiterjedne, ezért az előbb említett 159. és 161. módosító indítványokban ajánlottak szerint és az Európai Unió távközlési szabályozásának megfelelően a 42. § (1) bekezdésében foglaltakat csak a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra javasoljuk és megítélésünk szerint erre szükséges érvényesíteni. (19.00) Gyakorlatban csak ők képesek az árképzés útján a piacot torzítani és erőfölényükkel visszaélni. Tehát összefoglalóan azt szeretném itt elmondani, hogy a javaslat 39. §ában az európai uniós összekapcsolási irá nyelveknek megfelelő differenciált megközelítés szükséges, amely az összekapcsolási kötelezettséget csak a távbeszélő, a mobil rádiótelefon és a bérelt vonali szolgáltatást nyújtó, illetőleg az ilyen szolgáltatás céljára hálózattal rendelkező szolgáltatók ra állapítja meg.
