Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
3029 módosító javaslat, amelyik megfelel, amelyik kivitelezhető lesz, és amely azt a fajta biztonságot is képes lesz majd nyújtani, amit egyébként mi is s zeretnénk és amit képviselőtársam is említett. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Molnár Gyula képviselő úrnak, MSZP. MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönöm szé pen, elnök úr. Szeretnék példás fegyelmezettséggel úgy viselkedni, ahogy ajánlotta, úgyhogy mindjárt jelentem is, hogy az ajánlás 50., 51. és 52. pontjához szeretnék egy rövid megjegyzést tenni, hiszen minden párt érintett ebben a dologban; Podolák képvise lőtársam ezt a dilemmát már valamilyen formában felvetette. Érdekes helyzet alakult ki. Amikor a hírközlő berendezések forgalomba hozatalával kapcsolatban a szabályok megjelentek, akkor mindannyian éreztük, hogy az a megfogalmazás, ami ott szerepel, talán nem fedi pontosan azt a definíciót, amit a törvényalkotó szándékozott megfogalmazni, és mindannyian tettünk is erre valamilyen fajta megoldási javaslatot. Nos, az érdekessége a dolognak az, hogy leszámítva az általunk jegyzett, 52. ajánlási számon lévő mód osító indítványt, valami mindig kimaradt a többiek módosító indítványából. Ha a törvény szövegét nézzük, akkor hírközlő berendezésnek nevezi a postai és a távközlési berendezéseket, távközlő berendezésnek pedig a hálózati berendezéseket, a rádióberendezése ket és a távközlő végberendezések összességét jelöli. (18.10) Mi azt javasoljuk, ha egy ilyen szabályozás van, akkor a teljes spektrumra terjedjen ki a szabályozás, ezért javasoljuk, hogy a hírközlő helyett a távközlő berendezés megfogalmazás kerüljön be. Ehhez képest Kiss Andor képviselőtársam teljesen szűkíti ezt a dolgot, kormánypárti képviselőtársaim pedig azt a megoldást választják, hogy valamiért a hálózati berendezéseket kihagyják e felsorolásból. Az a gyanú, amit Podolák képviselőtársam elmondott, e z esetben is felvetődik és megfogalmazódik, kérem, ezt fontolják meg, és gondolják át újra. A második a 64. ajánlás - és itt szeretném jelezni, hogy szolgáltatóbarát módosító indítványról van szó, de mindenképpen a fogyasztók érdekében lévő módosító indítv ány. Értjük a törvényalkotó szándékát, pontosan értjük, hogy itt egy nagyon széles kínálati listát kívánt abból a szempontból felállítani, hogy hol mindenhol lehet kapcsolatba kerülni a szolgáltatóval - telefonon, ügyfélszolgálaton, interneten, és bármi eg yéb más módon. Mégis attól félünk, hogy talán egy olyan jogértelmezést is rejthet a mostani megfogalmazás, miszerint egyes cégeknek elegendő csak és kizárólag telefonon vagy interneten hozzáférhetővé tenni magukat. Készséggel elfogadom, hogy errefelé halad a világ, hogy ez nem okoz majd problémát Magyarországon, de tessék arra gondolni, hogy ma még a távközlési szolgáltatók ügyfelei körében hány olyan ember van, aki esetlegesen ezt a hozzáférési technikát a maga számára könnyedén elfogadhatónak tartja. Tehá t mi mindenképpen ragaszkodnánk ahhoz - tekintettel az ország adottságaira és e század kihívásaira , hogy még az ügyfélszolgálati irodák azért legyenek kötelezők a szolgáltatók számára. A következő - nyilván az SZDSZ szólni fog a saját indítványa mellett - a 66. ajánlási ponttól kezdődik, ez a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos szolgáltatói kötelezettség. Mi nem nyújtottuk be ezt az indítványt, de teljes egészében egyetértünk az SZDSZ által megfogalmazott csomaggal. Tehát amennyiben emellett ők majd é rvelnek, akkor, ha felénk tekintenek, láthatják, hogy mi bólogatni fogunk. Amennyiben ezt egy szavazatban is lehet realizálni, akkor természetesen ezt is meg fogjuk tenni. A következő a 125. ajánlási pont. A mai törvény tulajdonképpen indirekt módon egy fe jlődési pályát felrajzol a piac számára, és ebben persze szerepel az, hogy a műszaki fejlettség azt fogja majd eredményezni, hogy itt Magyarországon csak azt fogják számlázni, amit valóban teljesített is az a szolgáltató, vagy fogalmazzunk úgy, hogy minden egyes elhasznált másodpercnek ott lesz a fedezete
