Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
3026 Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Csak a kormánypárti szigorú tekintetekre mondom, éreztem, hogy be fogja fejezni a képviselő úr, és ezért nem szóltam, mert valóban a részletes vitának a nyomait se lehetett fölfedezni. Tehát még egyszer kérem, kedves képviselők: 421., 329373. pont, Gipsz Jakab 4. számú ajánlási pontjához szeretném a következőket mon dani. Ne haragudjanak, így kellene mondani, fogadják el a levezető elnök keményebb kritikai észrevételét. De mivel több felszólaló ehhez a vitaszakaszhoz nem jelentkezett, így a vita e szakaszát, a részletes vita első szakaszát lezárom. Szeretném, ha a tov ábbi hat vitaszakaszban így mennénk tovább. Megnyitom a részletes vita második szakaszát, az ajánlás 22149. pontjaira, továbbá a 374. és a 375. pontokra. Tehát szeretném, ha az ajánlási pontokkal kezdenék, és ahhoz szólnának hozzá. Megadom a szót Szanyi T ibor képviselő úrnak. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én egyébként egyetértek azzal, hogy valóban ennek a törvényjavaslatnak a konkrét szakmai vetületeiről váltsunk szót, de azért nem szeretném, ha az elnök urat olyan vád érné bárhonnan is, hogy az itt ma felmerült problémákról nem óhajt a parlament beszélni. Úgy gondolom, azzal kéne esetleg tényleg visszatérni a törvényre, hogy ami itt ma fölmerült, azért azt még jelentősen meg kell vitatni a törvényhozásban, mert az, hogy karácsonykor lépne hatályba ez a törvény... - most körülbelül úgy néz ki a dolog, hogy ezt kérték a szolgáltatók karácsonyra a kormánypárti képviselőktől. Na mindegy, nekem ez nem tetszik, megmondom őszintén, tartok tőle, hogy pereknek néznék elébe, ha most nyíltan kim ondanám, hogy mit gondolok, de ha a kormánypárti képviselőktől a cégek karácsonyi ajándékot kérnek, én gondolom, hogy ez a karácsony számukra is fontos mozzanat ebben a dologban. Na mindegy... Elnök Úr! A számhordozhatóság kérdéséről szeretnék szólni. Ez a z egyik olyan kérdés, amelyben a hatályos közösségi jogi szabályozással való összhangot sem sikerült megvalósítani. A számhordozhatóság egyébként gyűjtőfogalom, ide tartozna a számok földrajzi hordozhatósága, különböző szolgáltatástípusok közötti hordozhat ósága, valamint a szolgáltatók közötti számhordozhatóság. A jogi szabályozásban azt is célszerű tisztázni, hogy milyen fajta számok legyenek hordozhatóak. A 97/33/EK irányelv 98/61/EK irányelvvel módosított rendelkezései e sokféle számhordozhatóság közül p ontosan kettőnek a megvalósítását írják elő: hordozhatóvá kell tenni a vezetékes távközlő hálózatokon használt földrajzi számokat és a vezetékes hálózatokon használt nem földrajzi számokat, méghozzá mindkettőt a szolgáltatók közötti váltás esetén. A kétfaj ta szám közötti különbség pedig mindössze annyi, hogy a földrajzi szám használata helyhez kötött, ezért a földrajzi számokat csak akkor kell a szolgáltatók között hordozhatóvá tenni, ha az előfizető a szolgáltatás igénybevételének helyét nem változtatja me g. A nem földrajzi számok viszont a földrajzi helyváltoztatástól függetlenül kellene hogy hordozhatóvá váljanak az új szolgáltató választása esetén. Tisztelt Elnök Úr! E rövid magyarázat arra szolgált, hogy megvilágítsam: a törvényjavaslat 18. §ának (1) b ekezdésében levő rendelkezés az EKjoganyag szerint kötelező kétféle számhordozhatóság közül csak az egyiket írja elő. Tehát emlékeztetném Szabó képviselőtársamat, ha ő arra gondol, hogy a hatályos EUjoganyagnak megfelelően harmonizált az előterjesztő, ak kor ebben a kérdésben garantáltan nem. A földrajzi számok szolgáltatók közötti hordozhatóságát írja elő ez a bizonyos 18. §, mivel feltétel, hogy az új szolgáltatót választó előfizető a felhasználás földrajzi helyét ne változtassa meg. A másik EKkövetelmé ny, a nem földrajzi számok hordozhatósága ezzel nem biztosított, amire egyébként az iménti rendelkezést módosító javaslatot benyújtó Rogán Antal és dr. Gémesi György
