Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
3025 irányadó jogszabályok lesznek, és ezek megfelelő támpontot jelenthetnének számunkra a saját törvényünk megalkotásában. (17.50) Úgyhogy én azt hiszem, félrevezető és nem helyénvaló, hogy ezt erős érvként megpróbáljuk ennek a törvénynek a rovására írni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre kért szót Szanyi Tibor képviselő úr. DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök ú r, lehet, hogy ez nem lesz két perc, csak egy perc. Azt gondolom, az eddigi vita során világosan látható, hogy az égvilágon semmi nem sürget minket. Mi felajánlottuk a kormánynak, hogy nem fogunk gúnyt űzni abból, ha ezt az ezer sebből vérző törvényjavasla tot visszavonják. Jobbat tenne a jogharmonizáció szempontjainak is, ha egy kicsit türelmesebben állnánk hozzá, de ez a sürgető, átpaszírozó, gyerünk, csináljuk típusú rossz törvényalkotás, azt gondolom, megmagyarázható részint azzal a szándékkal, amit itt Molnár képviselőtársam az MSZP részéről már többször is kifejtett, hogy erőteljesen körüllengi ezt az egész törvényt az a gyanú, hogy a postán keresztül az állam, egész pontosan a kormány, nem egy területre domináns módon be akar furakodni - ez az egyik. A másik pedig, a mai vitában elhangzottak során nekem egy kicsit az is a gyanúm, hogy ennek a sürgősségi bánásmódnak talán az is az oka, hogy a lobbisták dicséretét szeretnék esetleg többen időben bezsebelni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELN ÖK (Gyimóthy Géza) : A kétpercesek véget értek. Felszólalásra megadom a szót Molnár Albert képviselő úrnak. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már szó volt a különböző pá rtok statisztikájáról, most következzék az MSZPé. Valóban jelentős mennyiségű módosítást adtunk be, és most 92 darabról szeretnék önöknek elszámolni. Általában el kell mondanom, hogy törvénymódosításainkat kizárólag a verseny kiteljesedése érdekében adtuk be, mert mi komolyan vettük azt, az MSZP komolyan vette, hogy a fogyasztók érdekéről is kell hogy szóljon ez a törvény. A 92 darab módosításunk elsősorban a postáról szól, a postatávközléshírközlés háromszögről, hisz nagyon erőltetettnek érezzük a posta és a távközlés egy törvényben való szabályozását. Véleményem szerint akkor érdemes két területet egybemosni, amikor annak számos hasonlóan szabályozható területe ér össze. A mi álláspontunk szerint itt jelenleg kizárólag a táviratszolgáltatás az, ami a p ostát és a távközlést összeköti. Azért is tartjuk erőltetettnek a posta és a távközlés összemosását, mivel a távközlés egy keretszabályozással van elintézve, míg a postáról egy részletes, nagyon részletes szabályozás jelenik meg a törvényjavaslatban, példá ul hogy használhate a postás gázsprayt, vagy addig a pontig, hogy állíthate csapdát. Ugye, ez nem hasonlítható azzal, ami a távközlésnél van. Az első szakaszban beadott módosításainkban mi azt gondoljuk, hogy értelemszerű, hogy a fogalomértelmezéseket e lőrevegyük, hisz ha valaki végigolvas egy törvényjavaslatot, akkor először olvassa el a fogalomértelmezéseket, és utána olvassa el magát a törvényt, hisz nem fogja érteni, amikor az 1. §nál a 70. §ra hivatkozunk, vagy a 4. §nál a 25. §ra. Tehát úgy gon doljuk, hogy ezt feltétlenül fordítva kell megtenni. Még egy érv: a hírközlési berendezés alatt postai és távközlési berendezést értünk, vagy hírközlési szolgáltatás alatt postai és távközlési szolgáltatást értünk. Jelenleg postai berendezés például a post aláda vagy a bérmentesítő berendezés; ezek nem hasonlíthatók a távközlésben levő nagyon jelentős eszközökhöz.