Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABÓ ISTVÁN (Fidesz):
3023 Köszönöm szépen, elnök úr. Az eddigi vita során több képviselőtársam szájából elhangzott az, hogy igen, ez a lobbizás, nincs ezzel semmi baj, ez teljesen természetes, és ugye ez azért van, mert Magyarországon még nincsen meg rendesen a lobbizás törvényi és egyáltalán a kulturális háttere. Én azt gondolom, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, hogy itt bizony nagyon nagy baj van. Azért bát orkodom azt mondani, hogy nagyon nagy baj van, mert hallgatva ezeket a felszólalásokat, bennem felmerült ilyen kérdés, köztük az, hogy ebben az országban ki alkot törvényt: az Országgyűlés, vagy a piac szereplői? Én ezt nem tartom egy százhuszonhetedleges kérdésnek, és úgy gondolom, hogy az itteni vita továbbvitele még meg fog történni. A másik dolog, amit szintén nem értek - és kérem, mindenféle rossz szándék nélkül vegyék , hogy egészen precíz szakmai kérdésekben ezek a bizonyos szolgáltatók miért is nem a törvényt előkészítő kormányzati hivataloknál lobbiznak, és miért a képviselőknél, hiszen az Országgyűlés - természeténél fogva - összességében egy laikus testület. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy ha már a kormány több hete fütyül arra a megf igyelésünkre, amely szerint 17 olyan EUdirektívához akarja harmonizálni a magyar törvényt, amelyből 16 ez év végén hatályát veszti, egy ilyen érvet elereszt a füle mellett, akkor mitől olyan borzalmasan készséges, szó szerint, még akár a nyelvtani hibákka l együtt is átvenné a szolgáltató cégek javaslatait. Elnök Úr! Ezt nem tartom olyannak, amelynek ne lennének kellő tanulságai. Csak megjegyzésképpen mondom (Közbeszólások a MIÉP soraiból: Idő! Idő!) , hogy az Európai Unió jogalkotási gyakorlata (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) alapvetően a következőképpen néz ki. A törvényjavaslatokat, direktívajavaslatokat javaslati formában az interneten jó előre közzéteszik, hogy ahhoz mindenki hozzá tudjon szólni. Mindenki hozzászó lását követően pedig az előterjesztő ezeket szakmai szempontból megvizsgálja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő úr! DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Amíg ezt a gyakorlatot nem vesszük át, addi g ez meg fog történni Magyarországon, amit itt van. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Szabó István képviselő úrnak, Fidesz. SZABÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem látom különösebb értelmét annak, hogy a törvény által érintett szolgáltatók által a képviselőkhöz eljuttatott módosító javaslatok sorsát firtassuk abban az értelemben, hogy ezek a módosító indítványok szó szerint, avagy bizonyos kozmetikázáson átesve, bizonyos értelemben nagyobb átverést megvalósítva kerülte k be módosító indítvány formájában a parlament elé. Ami viszont a jogharmonizációs kérdést illeti, Szanyi képviselő úr többedszer mondja ezt el. Az Európai Megállapodás értelmében az éppen hatályos európai uniós irányelvekkel kell harmonizálni a magyar tör vényeket, az új jogszabályainkat. Az ezután hatályba lépő EUirányelvekkel ezt nem tehetjük meg. Tény, hogy valóban így van, ahogyan azt a képviselő úr mondja, hogy számos, a jelen törvényben hivatkozott EUirányelv hatályát veszti, viszont ezek egyrészt n em tartalmi jellegűek, elsősorban korszerűsítés, a nagy számú, huszonegynéhány EUirányelv néhány, öthat irányelvbe való tömörítése, lényegesen kisebb számú jogszabályban fogják az Európai Unión belül a távközlési piacot szabályozni, másrészt pedig az uni ós tagállamoknak is implementációs határidőt szab és lehetőséget hagy. Ott sem azonnal lépnek hatályba a korábbitól eltérő új EUs jogszabályok. Tehát Magyarország számára is meglesz az a lehetőség, hogy folyamatosan a megváltozott EUszabályozáshoz igazít sa a saját szabályozását. Itt ennyiről van szó. Egyébként az előterjesztő
