Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
3016 amelyek a szolgáltatás nyújtásához hálózatot használnak. Úgy jelöljük meg a szolgáltatásukat: továbbá vagy bérelt vonali szolgáltatást nyújtanak, vagy továbbá lehetséges, hogy az előfizetők és a szolgáltatók az azonosítók nemzetközi felosztási táblázata szerinti v álasztási eljárás útján érhetik el a szolgáltatásaikat a bejelentésben megjelölt hálózaton. Ezt szeretnénk a 371. tételben rögzített módosító indítványunkban elérni. Kérem, hogy ezt a módosító indítványt támogassák a tisztelt képviselőtársak. Köszönöm szép en. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót felszólalásra Molnár Gyula képviselő úrnak, MSZP. MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy ilyen késő n nyomtam meg a gombot. Szeretném jelezni önnek, hogy ha esetleg később is ilyen hibába esnék, akkor a hatodik és hetedik szakasz kivételével mindegyik szakaszhoz egy nagyon rövid hozzászólást tervezek. Ennél az ajánlási pontnál szeretném elmondani az egés z törvényen végighúzódó javaslatunk indoklását és lényegét. Ez egy indítvány, de mintegy 66 ajánlási pont alatt szerepel, ezek a Magyar Postával kapcsolatos szabályozási kérdések. Mi úgy gondoljuk, hogy miközben a törvény egész szövege, egész megközelítése , nagyon helyesen, egy piaci liberalizációs irányt vesz, addig a távközlési piacra igaz állítás messze nem igaz a Magyar Postával kapcsolatos törvényben szereplő szabályokra. Azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy a Magyar Posta ebben a törvényben monopolhelyz etbe kerül, monopolszerepet kap; olyan szituáció teremtődik, amely alapján a Magyar Posta mellett piaci versenytársak megjelenésére igazából semmi esély sincsen. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a törvény egy későbbi paragrafusában a Magyar Posta felhatalm azást kapna pénzintézeti tevékenység végzésére. Tudomásunk van arról, hogy a Magyar Posta komoly szándékokkal bír abban az irányban, hogy a távközlési piacon ne csak mint tulajdonos jelenjen meg, hanem a kormányzati belső kommunikáció, úgynevezett TETRAre ndszer működtetésében is szerepet kívánna vállalni. Ez nyilván csak egy ellenzéki félelem, hogy még pluszban hozzátesszük: nem nagy örömmel vettük tudomásul, hogy 51 százalékot szerzett a Defend Kft.ben. Tehát egy olyan birodalom kiépítésének vagyunk a ta núi, amit politikai értelemben elfogadhatatlannak tartunk. Tulajdonképpen az indoklásunk lényege is az, hogy ha végigtekintünk az uniós szabályozásokon, akkor igenis látunk arra példát, hogy a posta külön szabályozást kap, tehát nem a kvázi egységes törvén y keretén belül szabályozzák, hanem egy másik törvényben. A törvényt végigvizsgálva azt látjuk, hogy gyakorlatilag nincs átfedés a posta tevékenysége és a távközlési piac tevékenysége között. Az a postai szabályozás, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, ne m egy modern postát feltételez, hanem igenis hagyományos eszközökkel dolgozó postát. Ezért a javaslatunk lényege az, és ez húzódik végig az egész ajánláson, hogy a Magyar Posta szabályozása kerüljön ki ebből az egységes hírközlési törvényből. Maradjon érvé nyben a '92ben elfogadott postatörvény; és amennyiben ezt igénylik a kormánypárti képviselőtársaink, szükség esetén ennek a módosítására persze hajlandóak vagyunk. A második megjegyzésem ennél az ajánlási pontnál pedig a következő: a kormány újabban, diva tos szóhasználattal, keret jellegű törvényi szabályozásról beszél. Szeretném jelezni önöknek, hogy ilyen típusú szabályozás nem létezik. Különös tekintettel nem létezik egy ilyen mértékű felhatalmazást adó szabályozás, mint amit ez a törvény megcéloz, hisz en többször elmondtuk az általános vitában, hogy 32 helyen a miniszter, 16 helyen pedig a kormány kap olyan felhatalmazást, ami a törvény újraértelmezését vagy átértelmezését is lehetővé teszi majd később a mindenkori kormánynak.
