Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2944 A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Gyi móthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Az előterjesztést T/3984. számon, a bizottságok ajánlá sait pedig T/3984/4. és 5. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Várhegyi Attila államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. Tessék, államtitkár úr! (11.40) VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitk ára, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A polgári kormány az egyház szabadságát történelmi távlatokra kívánja biztosítani, amely nemcsak a vallásszabadság írott törvényi garanciáinak bizto sítását jelenti határon innen és túl, hanem annak a mindennapokban gyökerező megvalósulását is szolgálni hivatott. Ezért a kormányprogramban nemcsak jogfilozófiailag, de filozófiailag is tisztáztuk az állam és egyház viszonyát. Az egyház állá spontunk szerint sui generis valóság, így az egyház nem az állam kegyelméből létezik, amint az állam sem az egyház kegyelméből. Az egyház nem az állami intézményrendszernek egyik alrendszere, mindebből következően az állam és egyház viszonyában csak a legs zigorúbb mellérendeltség lehetséges, alá, fölérendeltség nem fogadható el. Magyarországon az állam és egyház szétválasztásának folyamata befejeződött. Kijelenthetjük, hogy a mindennapokban természetes és megszokott, hogy az egyház nem gyakorolhat közhatal mi funkciót, az állam pedig az egyházak felügyeletére nem hozhat létre szervet, és nem avatkozhat az egyházak belső életébe. A kormány feladatának középpontjában tehát már nem az állam és egyházak alkotmányos szétválasztása, hanem az állam és egyház kölcsö nös előnyökön nyugvó együttműködésének biztosítása szerepelt és szerepel a társadalom javára. Az előző kormány az Apostoli Szentszékkel a katolikus egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról szóló járadékszerződést kötött. Ugyanakko r ilyen megállapodást más, arra egyébként jogalappal rendelkező egyházakkal nem írt alá. Mi ezt az elmaradást pótoltuk. A kormány '98 második felében öt egyházzal kötött a nem természetben igényelt ingatlanok utáni járadékra vonatkozó megállapodást, sorren dben a Mazsihisszel, a Magyarországi Református Egyházzal, a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyével és a Magyarországi Baptista Egyházzal. Az utóbbi négy egyház esetében a kormány a járadék kiegészítését is vállalta, amel ynek jogi alapját az Országgyűlés a költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg biztosította az egyházfinanszírozási törvény módosításával. Ennek alapján '99ben a Magyar Katolikus Egyház 2,29 milliárd, a Magyarországi Református Egyház 1,29 milliárd, a Magyarországi Evangélikus Egyház 700 millió, a Mazsihisz 657 millió, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye közel 50 millió és a Magyarországi Baptista Egyház 20 millió forint járadékban részesült. A járadékok összege évente valorizálásra került. A két nagy történelmi protestáns egyházzal megkötött megállapodás tágabb értelemben is rendezte állam és egyház viszonyát, és a megállapodó felek szándéka szerint kitekintéssel van a határon túli magyar testvéregyházakra is. A Mazsihisszel 2000 decemberében már nemcs ak szorosan járadékmegállapodást, de a teljes finanszírozási kérdéseket átfogó szerződést kötött a kormány.
