Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének előadója:
2925 Ezért első közelítésben én magam úgy fogalm aztam meg - és ez még nem politikai vélemény volt , hogy valóban ez a törvényjavaslat vitára alkalmas, sőt mindenekelőtt vitára, de talán még a megoldásra nem. Ez nem azonos minősítés az általános politikai vitára való alkalmassággal, de kétségtelen, egyf ajta minősítés. Az oktatási bizottságban is, máshol is felmerült ez az új divatú varázsszó, hogy egyablakos ügyintézés. Én hét éve járok ide, a parlamentbe, és tudom, hogy újra meg újra elterjednek ilyen varázsszavak. A varázsszavak arra alkalmasak, hogy e lfedjék a lényeget, arra, hogy elcsodálkozzunk: jé, még nem jöttünk rá, hogy egy ablakon át is lehet ügyeket intézni. Nos, az utóbbi 810 hónapban ez volt a varázsszó, és most is az. Én azt gondolom, hogy nem lényegi kérdés ez az egy ablak. Az emberen is k ét ablak van, jobban lát vele. Lehet, hogy az ügyek intézésében két ablak alkalmatosabb arra, hogy ügyeket intézzünk. Szóval, a kisebbség általános vitára alkalmasnak minősíteni nem tudta ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az önkormányzati bizottság sem adott le felszólalólistát. Kívánjae valaki az önkormányzati bizottság álláspontját ismertetni? (Pozsgai Balázs jelentkezik.) Pozsgai Balázs. Kérem a szólásra jelentkező gombo t megnyomni! Köszönöm szépen. A képviselő urat illeti a szó. POZSGAI BALÁZS , az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelt Muzeológusok! Az önkormányzati és rendészet i bizottság ülésén a kormánypártok részéről e törvénytervezettel kapcsolatban többségi támogató vélemény nem hangzott el. Fenntartásait az ellenzék fejtette ki. Az ellenzéki vélemények szerint a törvénytervezet általános hibája, hogy a tervezet úgy kezeli a régészeti lelőhelyek ügyét, mintha Magyarország földterületének minden részletét ismerné a kutatás, és erről lenne egy központi adatbázis, vagyis egy közhiteles nyilvántartás. Tehát e törvénytervezet egy ideális állapotot feltételez. Azonban sajnos ez ne m így van, mert a központi adatnyilvántartás létrehozása még éppen csak megkezdődött. Ennek kialakítása várhatóan el fog tartani egy ideig, és akkor is csak a már ismert lelőhelyeket fogja tartalmazni. Köztudott, hogy Magyarországon mintegy 100 ezerre becs ült lelőhely található, amelynek a nyilvántartott mennyisége napjainkban 20 ezerre tehető. Elhangzott továbbá, hogy a tervezet legfőbb hibája pontosan az, hogy a régészeti lelőhelyek nagy részét kitevő, még jelenleg a szakemberek előtt is ismeretlen lelőhe lyek védelméről a törvénytervezet ebben a formában nem képes kellőképpen gondoskodni. Ezen túlmenően is hangsúlyozni kellene, hogy léteznek olyan lelőhelytípusok, például temetők, amelyek ugyan a régészeti örökség legszebb tárgyi emlékeit tartalmazzák, de az előkerülésük... - mivel ezek a jelenlegi általános módszerekkel a felszínen nehezen érzékelhetők, azok is maradnak. Tehát nincs semmi utalás arra, hogy ezeket a jövőbeni lelőhelyeket hogyan fogja védeni a törvény. Az ismereteink szűkössége, adattáraink állapota az egész múzeumügy alulfinanszírozottságának, szegényes helyzetének egyik következménye. Múzeumi intézményeink többsége az utóbbi tíz évben anyagilag teljesen a perifériára szorult, s az ilyen szakmai célokra alig jut a költségvetésből. A múzeumok nak nem volt lehetősége felkészülni erre a nagyarányú földbolygatással járó beruházási lázra, mely az utóbbi években folyik az országban, s nem is tudnak minden tekintetben megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Ugyanakkor a törvénytervezet ezeket az igényeket akarja korszerű módon kielégíteni. Befejezésül el szeretném mondani azt, hogy a törvényhez kapcsolódóan módosítani kellene az összes, építésre vonatkozó jogszabályt, így az építésügyi törvényt, az engedélyezések, az útvasút építés kérdését, a bányatörvén yt, a nyomvonalas vezetékekkel kapcsolatos további eljárásokat és még a vízügyi törvényt is. Azonban ezekről a törvénytervezet nem rendelkezik.
