Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSIGE JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2924 hatósági és szakhatósági ügyekben is eljár, és ennek végső értelme a megóvás evidenciáján túlmenően a kulturális örökségi javak hozzáférhetővé tétele. Igen, itt a felelős felhasználókra, a legtágabb körre, és ha nem veszik túl patetikusnak, a hálás utókorra egyaránt gondolnunk kell. A megóvás és hozzáférés szabályozása a törvényalkotó vitán felül tisztességes szándéka, melynek szakmai garanciáit igyekszik megteremteni az előttünk fekvő törvényjavaslat, és most saját képviselői aktivitásunkon a sor. Ezért, bár a végrehajtási rendeletek még csupán címszavakban léteznek, az oktatási és tudományos bizottság előlegezte a bizalmat, 11 igen szavazattal, 2 nem és 4 tartózkodás ellenében általános vitára alkalmasnak minő sítette a törvényjavaslatot. A bizottság többsége tehát nem osztja a kisebbségi véleményben megfogalmazott aggodalmakat a tulajdonosi jogok gyakorlásába való beavatkozás, a hatósági nyilvántartás esetleges törvénysértő jellege vagy például a financiális fo rrások elégtelen volta tekintetében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Miután a bizottság nem adott le felszólalói listát, megkérdezem, hogy a kisebbségi vélemé nynek vane ismertetője. Kérem Csige képviselő úr gépét bekapcsolni! Nyomja meg a gombot, legyen kedves, képviselő úr! (Megtörténik.) Csige József képviselő úrnak adom meg a szót ötperces időkeretben. CSIGE JÓZSEF , az oktatási és tudomá nyos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! A bizottsági ülésen történt döntés szerint kötelességem a kisebbségi vélemény elmondása. Hogy a bürokrácia olykor elakad, istenem, nem ez az egyetlen dolog, ami elakad a világban. Elaka dt a szava az előbb Jakab Róbertnének is idő fogytán, és azt, amit még fontosnak vélhetett elmondani, idő hiányában nem tehette meg. Készül egy modernnek mondható törvény, és nem jutott hely benne a fogyatékosoknak, hogy a nemzeti kulturális örökség helyei t hogyan is közelíthetik meg, hogyan juthatnak hozzá ehhez az örökséghez, és bizony ezt a fogyatékosságot nem árt már most, az elején szóvá tenni, mert idő még van, ez talán javítható. (10.00) Magam az oktatási bizottság kisebbségi véleményét kívánom megfo galmazni, ami nem túlzottan nehéz, hiszen alig megszólaló volt a bizottság ebben az ügyben, aligvélemények hangzottak el, és egyik oldalon sem voltak igazán magasröptű dolgok, gondolatok, de a lényeget tekintve a bizottság két része valóban elkülönült ebb en a dologban is, és a többség véleménye a fehér és az igen, a kisebbség véleménye a kevésbé fehér és a nem volt, ami az általános vitára való alkalmasságot illeti. Magam, amikor készültem a törvényjavaslat bizottsági vitájára, megpróbáltam utánanézni, hog y a szakmai közvélemény, a szakmai képviseletek, az érdekképviseletek, mások hogyan vélekednek a törvényjavaslatról, mi a magunk véleménye, és arra a következtetésre jutottam, hogy ezúttal a bizottsági avagy a parlamenti kisebbség talán közelebb van a szak mai többség véleményéhez, mint a másik oldal. Ezért aztán nem kishitűen azt mondom, hogy a kisebbségi vélemény legalább akkora terület, akkora létszám, akkora erő, akkora szakmaiság véleményét jeleníti meg, mint a többségi. Annál is inkább fontos ezt hangs úlyozni, mert magam érzem a törvényben is - a törekvések ellenére is - azt a fajta bizonytalanságot, hogy akár a fogalom használatánál, akár a megoldások keresésénél, akár a centralizáció erősítésénél mégsem annyira magabiztos ez a törvénytervezet, mint ah ogyan azt a megszólalásokban, felvezetésekben, kincstári igazolásokban hallani véljük. Én azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a legfőbb hátránya éppen az, ami olykor előnyének tűnik: a központosítási törekvés, az összevonási hajlam, a könnyen kez elhetőség, az, hogy egy központban majd vezényelhető ez az egész kulturális örökségvédelem. Azt hiszem, hogy a dolog természete nem ilyen, és a dolgok természete ellen való törvényhozás nem mindig igazán sikeres.
