Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 7 (204. szám) - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részlet... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
2716 Az 1. számú sorszámmal jelezve azt a módosító indítványt találják az érdeklődők, hogy mi nemcsak személyekről, hanem szervezetekről is szeretnénk rendelkezni ebben a törvényjavaslatban, hiszen nemcsak személyeket, hanem szervezeteket is megfigyeltek ebben az időszakban. Ez a fogalmi rendszer kategóriájába tartozik. Az á ltalános vitában elmondtam, most csak röviden emelem ki - más aspektusból, mint amiről Nikolits képviselő úr beszélt , hogy hálózati személy esetében a meghatározásnál mi fontosnak tartjuk azt is jelezni, hogy aki titkos tevékenységet végzett, azt nevezze a törvényjavaslat az első, nem körülíró jellegű meghatározásban, hanem tételes meghatározásban hálózati személynek. Hiszen ha nem tennénk meg ezt a megszorítást, bizonyos tevékenységekre nem állna, hogy a törvényjavaslat egyéb helyein alkalmazott megfogal mazás szerinti hálózati személyről lenne szó. Elmondtam az általános vitában is, hogy bizonyos munkakörökben kötelezettség volt végül is titkosszolgálati jelentésbe valamilyen módon bekerülő jelentéseket adni. Feltehetőleg mindenki tudja, hogy miről van sz ó. Személyzetisek is készítettek jelentéseket; munkahelyi vezetőket belügyi összekötőnek nevezett tisztségviselők felkerestek. Ezekből az információkból is keletkezett valamilyen módon - végső soron akár egy hálózatban - jelentés, de ezek a személyek nem t itkos tevékenységet végeztek, mármint a személyzetisek vagy a munkahelyi vezetők. Róluk a kollégáik tudták, hogy szoktak jelentéseket készíteni, amelyek a politikai rendőrséghez futhatnak be. Mint általában ennél a témakörnél, mi itt indokoltnak tartjuk, h ogy legyen megkülönböztetve az, akiről a kollégák vagy általában a civil állampolgárok nem tudhatták, hogy politikai rendőrségi tevékenységet végez. Ők legyenek megkülönböztetve azoktól, akikről tudhatták ezt, és ha konspirálnivalójuk volt, előttük nyilván nem fedték fel a nézeteiket. Most ismertettem a hálózati személyt, aki titkos tevékenységet végzett - mondjuk mi , ez a 3. sorszámú javaslatban szerepel. Mi azt az álláspontot képviseljük - és ez fontos része a módosító indítványainknak, ez az 5. sorszám alatt található módosító indítványunk , hogy a hálózati személyeket és a hivatásosokat, mármint akik hivatásos tevékenységként végezték, nevezzük az egyszerűség kedvéért így, a politikai rendőrségi munkát, a törvény ezentúl ugyanúgy kezelje, mint a közfe ladatot ellátó személyeket. Tehát az ő nevük például ne legyen titkos, ne legyen kisatírozandó, illetve letakarandó akkor, amikor az áldozatok vagy a kutatók hozzájutnak a levéltárban a megfelelő irathoz, hiszen ők főhivatású személyként vagy hivatásos emb erként közfeladatot láttak el. Ők maguk is tudták ezt; ugyanolyan tevékenységet végeztek egy speciális területen, mint egy bármelyik másik tisztségviselő, egy bármilyen másik minisztériumban, ahol mai szempontból esetleg ugyancsak kompromittáló tevékenység et végzett a rendszerváltás előtt. A 7. pontban található módosító javaslatunk gyakorlatilag azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy a mostani Történeti Hivatal ne legyen szaklevéltár. Az ezzel kapcsolatos javaslatunkat nem kívánom részletezni. A 8. és 10. pont ugyanezt a témakört érinti azzal a kiegészítéssel, hogy a 8. pont azzal foglalkozik, hogy a Történeti Hivatal milyen anyagot vegyen át és milyen módon. Mint ismert, a mi álláspontunk az, hogy gyakorlatilag minden politikai rendőri tevékenységet tükröz ő iratot át kellene vennie a Történeti Hivatalnak. Az nem a mai nemzetbiztonsági szolgálatok feladatköre, hogy ilyen típusú ügyekben, politikai rendőrségi tevékenységet tükröző ügyekben egyedi döntéssel bírálják el, hogy mi az úgynevezett élő anyag, és mi a nem élő anyag. Természetesen elkülönítendőek a külföldre irányuló titkosszolgálati tevékenységek, a hírszerző vagy az elhárító tevékenység - ezek más tekintetben vizsgálandó anyagok. De nem egyedi elbírálással döntendő el, hogy a politikai rendőrségi tev ékenység, a III. főosztály akármelyik osztályán is végezték ezt, átadhatóe a Történeti Hivatalnak vagy nem. Végül a rövid összefoglalásban még azt szeretném mondani - csak a teljesség kedvéé rt felsorolva , hogy a 13., a 15., a 16., a 17., a 18., a 25., a 26. és a 27. ajánlási pontokban azt a javaslatunkat részletezzük, miszerint nincs kivétel az elhelyezett iratok hozzáférhetősége tekintetében. Mi abból indulunk ki, hogy biztosítani kell a k utatók, illetve az egykori áldozatok számára, hogy a megfelelő
