Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
268 iskolaváros, például Csurgó esetében éveken keresztül önhibáján kívül hátrányos helyzetben van, mert számos iskolát tart fenn. Ehhez az iskolafenntartáshoz rendk ívül jó közoktatási iroda- vagy főosztályvezetőre van szükség; azt meg kell fizetni. Vagy ugyanígy például egy nyírbátori önkormányzat, amely KeletMagyarországon van, és tudjuk a szociális helyzetet, ott rendkívül sok akár gyámügyi, szociális és egyéb kér désről van szó, professzionális főosztályvezetőre vagy irodavezetőre van szükség ahhoz, hogy a település a leghatékonyabban használja fel a forrásokat. Meggyőződésem, hogy itt is pluszilletményezésről van szó. Tehát ezt valamilyen szinten kezelni kell, vag y hadd ne említsem a jegyző több ezer hatáskörét, ahol döntési felelősséggel bír, ahol a helyi kontroll és a törvény nagyon fontos kritériumainak kell megfelelnie. Tehát azt gondolom, hogy egy picit másabb... - és ezzel nem szembeállítanám az államigazgatá s más területein dolgozó köztisztviselőkkel, csak szeretném jelezni, hogy ez egy más típusú feladatrendszer, egy más típusú felelősség, döntési felelősség és elszámolási rendszer, ami meggyőződésem szerint az illetmény meghatározásánál nagyon fontos szempo nt kell hogy legyen. Az illetményalaptól való eltérés és a személyi illetmény megállapításának lehetőségét az önkormányzatok számára meg kell tartani. Ellenkező esetben előfordulhat az a helyzet, hogy a kormányzati főtisztviselői karnak és a minisztériumok nak nem lesz őket megértő, velük azonos szakmai nyelvet beszélő partnere a településeken. S leginkább nem lesz a polgárnak megfelelő, korszerű igazgatási szolgáltatásokat nyújtó hivatali személyzet. Ilyen megfontolásokból sem lehet egyetérteni azzal a java slattal, hogy a községi önkormányzatoknál lehetőség legyen a képesítési előírások alóli felmentésre. Ma már véleményünk szerint kellő számú képzett vagy megfelelő képesítéssel rendelkező szakember áll rendelkezésre. Az illetményrendszert kell oly módon fej leszteni, hogy ezek a szakemberek a községekben is vállaljanak munkát. Ezt a célt szolgálja az önkormányzatok eddigi mozgásterének változatlanul hagyása. Összességében: megítélésem szerint a törvényjavaslat néhány eleme nem szolgálja a köztisztviselői élet pálya kialakításának egyébként helyes célját. Kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza az önkormányzati köztisztviselőket, nem számol azzal a ténnyel, hogy az önkormányzatok személyi állományának közszolgálati helyzete szükségképpen differenciált, nem lehet abszolút egységes. Az lenne a helyes, ha a törvény csak a szükséges minimumot írná elő és garantálná. Számos más kérdésre mind az általános vita folytatása során, mind a részletes vitában szeretnék kitérni, számos módosító javaslatot adott be a Magyar Demo krata Fórum. Az MDF további egyeztetéseket tart szükségesnek, és annak eredményessége esetén tudja támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szó t Fenyvessy Zoltánnak, a MIÉPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálatban dolgozók kiválasztásának, helyzetének, alkalmasságának, továbbképzésének, összeférhetetlenségének vizsgálata és elemzése, fejlesztése minden kormányzat kiemelt teendői közé tartozik. A közszolgálati tisztségviselők ugyanis sajátos szerepet töltenek be, engedélyeznek, nyilvántartást vezetnek, k özrendet biztosítanak, szociális rendszert működtetnek, az egészségügyet és az oktatásügyet szervezik, illetve működtetik és így tovább. E feladataik ellátásakor bírságolnak, büntetnek, megtiltanak, előírnak, elzárnak, büntetést hajtanak végre, adót állapí tanak meg, kisajátítanak, korlátozásokat rendelhetnek el. Közreműködnek továbbá a politika kidolgozásában, illetve végrehajtják a törvényes döntéseket.
