Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÓRÓDI MÁRIA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
263 (11.50) Nézzük a törvény személyi hatályára vonatkozó javaslatot! A törvény személyi hatálya szűkülni fog, kikerülnek belőle az ügykezelők és a fizika i alkalmazottak. Ezzel a megoldással nem értünk egyet. Az ügykezelők azok az emberek a közigazgatási szervezetben, hivatalokban, akik elősegítik, hogy az ügyintézők az érdemi munkát el tudják végezni. Ahogy egyik képviselőtársam fogalmazott az önkormányzat i bizottság előtt, egy osztályvezető úri menedzser ahhoz a hihetetlen követelményhez képest, ami egy ügykezelőre hárul. Szaladgálnak naponta, emeletről emeletre, pincéből pincébe és mindenhová - mondta az a képviselőtársam, aki polgármesterként dolgozik. E zek az emberek a jövőben nem a közszolgálati törvény, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak. Látszólag. Mert a valóságban egyik törvény sem fog érvényesülni esetükben, így mindenfajta törvényi védettséget nélkülözniük kell. Ugyanis maga a közhi vatal nem alkalmas jogállásában arra, hogy a piaci viszonyokra épülő munkatörvénykönyv rendelkezéseit integrálja szervezetére. Természetesen lehet és adott esetben kell is különbséget tenni a közhatalmi jogosítványt ténylegesen gyakorolók és az ilyen felad atokat el nem látók vonatkozásában, de ezt csak átgondolt, a munka világát és az állami alkalmazás teljes rendszerét átfogó, kiérlelt koncepció mellett lehet megvalósítani. Ilyen megoldás azonban, amit a kormány javasol, nincs; más országok gyakorlata sem ismer ilyen megoldást. Ha megvalósítjuk, ha elfogadjuk ezt a javaslatot, akkor deformáljuk a közszolgálati viszonyokat. Éppen ezért ezt a változtatást az SZDSZ nem fogadja el. A következő nagy kérdés a vagyonnyilatkozat köre. Szeretném leszögezni, hogy az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a korrupció elleni harcot. Úgy ítéljük meg, hogy nagyon nagy társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a köz alkalmazottai ne keveredjenek indokolt vagy indokolatlan gyanúba. Az utóbbi időben a magyar politikai közvélemény a kor rupcióellenes harc csodafegyverének kiáltotta ki a vagyonnyilatkozatot. Azt mondja, hogy ha átláthatóvá tesszük azok vagyoni viszonyait, akik a közszolgálatot ellátják, akkor azok valóban a köz, és nem a saját érdekükben dolgoznak majd. Csak az adatvédelmi biztos és a korrupciós bűnözés nemzetközi tudományában jártas professzor szólalnak meg csendesen, talán kicsit feszengve is, hogy megfogalmazzák kételyeiket. Kérdéseik: indokolte az alkotmányosan garantált személyiségi jogok ilyen mértékű korlátozása? El kerülhetetlene ez a korlátozás a közélet tisztaságának megóvása szempontjából? A vagyonnyilatkozat korlátozásait meddig és milyen törvényes alapon kötelesek elviselni a köztisztviselők családtagjai? Szavatoljae ez az eljárás a nyilatkozatban foglalt adat ok valódiságát, ténylegesen mit is tesz átláthatóvá? A közel 250300 ezer ember vagyonnyilatkozata olyan irdatlan halmaz, olyan irdatlan adatállomány, amelynek birtoklása közbiztonsági veszélyeket is rejthet magában. Vane e veszélyek ellen garancia? Kelle, szabade létrehozni egy olyan új belügyminiszteri hivatalt, ahol összegyűjtik ezeket az adatokat, és ahol - egyelőre meghatározatlan eljárási rendben - ezek ellenőrzését is elvégzik? Valóban eze a korrupcióellenes harc hatékony eszköze? Nos, a korrupci ós bűnözés nemzetközi és hazai tapasztalatai azt igazolják, hogy a köz szolgálatában nem a rejtett vagyongyarapodás a meghatározó oka a vesztegetési cselekményeknek, hanem a hivatali bürokrácia ésszerűtlen működése, az ügyféli jogok elégtelen érvényesülése , a lélektelen és kiszolgáltatottságot fokozó mechanikus jogalkalmazás. A rendvédelmi szervek esetében ehhez hozzájárul a túlzottan merev hierarchia, a végletes centralizáció, a külső szakmai kontroll elégtelensége, a civil ellenőrzés teljes hiánya, az ere dményesség hajszolása, az erőszakos, embertelen beavatkozások tolerálása. A közszolgálat minden területére igaz, hogy ha a növekvő követelményeket nem követi a biztonságot nyújtó hiteles, tiszta megélhetést biztosító jövedelem, akkor a korrupció veszélye n övekedik. Az ismertté vált esetek azt igazolják, hogy a bűncselekményt elkövető hivatalnokok nem nagyon jutnak valódi és jelentős vagyoni előnyökhöz, vagyongyarapodásuk nemigen mutatható ki.
