Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
2571 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! E vitaszakaszban a 103104. ajánlási ponthoz kapcsolódóan egyrészt szeretném megköszönni a kormánynak, ho gy rugalmas volt a tekintetben, hogy megfogadta az általános vitában elhangzottakat, nevezetesen tudomásul vette, hogy létezik a Tankönyves Vállalkozók Testülete, és elfogadja azt a megoldást, hogy a létező szervezet alakulhasson át köztestületté. Ez látha tó a 103. pont kormányzati támogatásából. Úgy gondolom, hogy ez egy jó irányba tett lépés. A magunk részéről a 103104eshez is adunk be olyan típusú kapcsolódó módosító indítványt, ami szövegpontosító jellegű. Kérjük a kormányt, hogy ezt valóban szövegpon tosító jellegűnek élje meg; nem akarjuk tovább feszegetni ezt a kérdést, mert ez egy jó irányba tett szabályozási kérdés, pusztán a pontos alkalmazhatóság érdekében tesszük a szövegszerű javaslatunkat. Mivel itt a testületről és annak létrejöttéről van szó , egy pillanatra visszautalnék az előző vitára. Sági képviselő úr egy kétpercesben azt mondta, hogy mi a problémákat jeleztük a '98as, a közoktatási törvényről szóló vitában, és mégsem történtek olyan dolgok, amiket gyanúként vagy lehetőségként felvetettü nk. Azt gondolom, hogy van két különbség. Az egyik, hogy ez a törvény konkrét ügyekben ad lehetőséget a miniszternek a döntésre oly mértékben, hogy magának a döntési eljárásnak a szabályozására is a miniszternek ad felhatalmazást, és közben egy létező társ adalmi szervezetet a köztestületté való fölemelés helyett lényegében miniszteri gyámság alá rendel olyan kérdésben, amiben egyébként a miniszterhez települnek a hatáskörök. A közoktatási törvény hál' istennek nem tudott mindent a miniszter hatáskörébe tele píteni. Ott is valóban jelentős centralizáció ment végbe a minisztériumi döntések kérdésében vagy a miniszter döntési felelősségét illetően - azzal sem értettünk egyet. Igen, ebben a tekintetben következetesek vagyunk: most sem értünk egyet ezzel a döntésc entralizációval. Azzal azonban - és ez a másik megjegyzésem , hogy másfél év alatt nem volt olyan konkrét ügy, ami a korrupció gyanújaként jelenhetett meg, ez azonban nem azt jelenti, hogy a szabályozásnak olyannak kellene lennie, hogy ne is legyen kontro lllehetőség ennek a problémának a kiszűrésére. Egyáltalán nem igazolja az, hogy másfél évig nem volt korrupciós eset azt, hogy ne kelljen olyan szabályozási elemeket bevinni a rendszerbe, ami kiszűri a lehetőségét is a korrupciónak. Mi az előző vitaszakas zban indokoltan erre tettünk javaslatokat. Azt kérem, hogy értsék meg: nem politikai támadásnak indult a dolog, hanem megelőzésnek, és ha a kormány meg akarja előzni a korrupciót és támadást indított ellene - ami helyes törekvés , akkor kérjük, azt vegye figyelembe, hogy a saját tevékenységére vonatkozóan még a gyanút is próbálja elhárítani magától, pont azzal, hogy olyan döntési mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetetlenné teszik, hogy egyszemélyi, kontroll nélküli döntések szülessenek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Sági József képviselő úrnak. SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Utoljára fogok szólni ehhez a részhez, mert most már talán negyedszer emelünk szót a korrupció ügyében. Kádas képvise lőtársam is elmondta és én is elmondom, hogy nyoma sincs, köze sincs a korrupciónak ehhez a törvényhez. Elég kontroll, elég fék épült be ahhoz, képviselőtársam, hogy erről beszélhessünk vagy a gyanúja is felvetődhessen. Ön meg minden egyes mondatában ezt s ugallja, sejteti. Konkrétumokat nem említett. Most sem említett konkrétumokat a '99es törvénymódosítás kapcsán, csak megint sejteti, hogy de azért lehetséges. Azért nem lehetséges, mert akkor olyan törvé nyt alkottunk, hogy eleve fékeket építettünk be a törvényhozás menetébe, hogy ne lehessen ilyennel visszaélni. Ugyanez megtörténik most is, tehát