Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
2561 Végül, az évente kiírt p ályázat felkerüle a tankönyvjegyzékre, lekerüle a tankönyvjegyzékről? Nem valószínű, hogy ez bármikor is bekövetkezhet, hiszen ha egy tankönyv felkerül a tankönyvjegyzékre, akkor - egy másik paragrafus szerint - ki kell próbálni az iskolákban, intézménye kben azt a tankönyvet, ami minimálisan egy tanév, s az egy év máris eltelt, és addig nem is kerülhet le a tankönyvjegyzékről, amíg pro vagy kontra nem dől el, hogy használható vagy nem használható. Ha egy tankönyv bevált, nyilván nem fog lekerülni a tankön yvjegyzékről. Még egy dolgot hadd mondjak a tartalommal és a tárgykörrel kapcsolatban. Nem tudom, hogy a tárgykör nem értendőe tartalomnak, ez értelmezés kérdése, de bizonyos szempontból a tartalomra is kell utalnia egy pályázatnak. A közelmú ltban, nem is olyan régen volt példa arra, hogy úgy ítélték meg egyesek, hogy bizonyos kisebbségeket sért a tankönyvben lévő szöveg, kép és egyéb információ. Ki kell kötni egy pályázatban, hogy sem alkotmányellenes, sem bármilyen szempontból törvényellenes dolgok nem szerepelhetnek benne. Nem arról van szó, hogy mely versek kerüljenek be Szabó Lőrinctől a szöveggyűjteménybe. Hadd szóljak néhány szót a saját módosító javaslataimról is. Az első vitaszakaszban három is van. Az egyik az, amelyik az ajánlás 3. p ontjában található. Ez a kisebbségi oktatást végző iskolákat is beveszi abba a körbe, amire a törvény vonatkozik. Ez abszolút technikai jellegű javaslat, majdhogynem azt mondanám, véletlenül maradt ki a felsorolt intézményi típusok közül. A másik az ajánlá s 11. pontja 2. §ában vezet be egy új (4) bekezdést, amely a tankönyvvé nyilvánítás dolgára vonatozik. Nem tagadható meg a tankönyvvé nyilvánítása egy könyvnek, ha az megfelel a pályázatban megjelölteknek. Persze tudom, ellenzéki oldalról nem az a problém a, hogy a pályázat miért van kiírva, ki írja ki és milyen feltételekkel. Végül a társadalmi, közéleti információk kimaradását célozza a 32. számú ajánlásom, amely, úgy látom, mindenhol támogatást nyert. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, MSZP. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Négy dologra szeretnék reagálni az elhangzottak közül. Egyrészt arra, hogy a piac nagye vagy kicsi, és kelle erre szabályozás. Ha minden 7 vagy 79 milliárdos piacra törvényt alkotna az Országgyűlés, akkor a következő tíz évben megállás nélkül csak ilyen típusú törvényeket alkotna. Ez nem akkora piac, amely mindenképpen törvényért kiáltana. Kényszerpiac, ez már valódi sajátossága, de ebből is van j ó néhány, az energia mellett az élelmiszer, a gyógyszer és sok minden más, ahol szintén kényszerpiacról beszélhetünk, mégse feltétlenül alakul ki törvényhozási szükséglet. (12.10) Továbbra is azt gondoljuk, hogy nincs ilyen szabályozási igény - amennyiben van, akkor persze következetesen kellene a szabályozást elvégezni. Kérdezte Kádas képviselőtársunk, hogy miért adunk be módosítókat, ha nem értünk egyet az egésszel. Nyilván még nem volt ellenzéki szerepben, akkor majd ki fogja próbálni egyszer - remélhető leg a következő ciklusban , de nem ez a kérdés, hanem inkább az, hogy miért adunk be módosító indítványt. Azért, mert szeretnénk, hogy ha már önök alkotnak egy törvényt, akkor legalább használható törvény legyen, és megkísérelünk olyan módosító indítványo kat benyújtani, hogy legalább alkalmazható legyen, és kármentésként azokat a veszélyeket kiszedjük a törvény alkalmazása előtt, amelyek egyébként látszanak a törvény szövegéből. Kis hatékonysággal teszi ezt az ember természetesen, de legalább világossá tes zi a szakma és az önök számára is, hogy hol van a két álláspont között a különbség. Egyébként, azt gondolom, részletkérdésekben akkor lehet kompromisszumot kötni, ha koncepcionális kérdésekben nem értünk egyet egymással.
