Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 20 (203. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
2545 Tudjuk - és nem akarok közgazdasági fejtegetésbe bonyolódni , hogy az inflációnak milyen összetevői vannak, és egy adott vállalkozást illetően ebből hány százalék érvényesül. Ha ezt így leírjuk a törvényben, hogy 100, akkor azt jelenti, hogy a 99 már nem aránytalanul magas. Tehát itt még élek azzal a gyanúperrel is, hogy e törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az inflációt gerjessze, mert ím, 99 százalékát az előző évi inflációnak automatikusan érvényesíteni lehet, és ezt egy törvény erejé nél fogva tisztességesnek és korrektnek kell tartani. Azt gondolom, hogy ebben valamilyen mértéket meg kell határozni. Azt el tudom képzelni, hogy az általam leírt 50 százalék vitatható, de szeretném önöket rábírni arra, hogy semmiképpen ne tartsuk meg azt , ami az eredeti törvényjavaslatban van, hogy 100 százalék. Tehát ezt valamilyen mértékben korlátozni kellene, vagy valamilyen egzakt számítási technológiát kellene megfogalmazni. A következő a 35. ajánlási pontban szereplő indítványom, amely a költségveté sre vonatkozik. Az itt ülő képviselők mind tudják, hogy pillanatnyilag kétszer egyéves költségvetést fogadott el az Országgyűlés. Ebből már vannak konfliktusok, mert például a foglalkoztatási törvénynél már felszínre került, hogy azért nem lehet elfogadni, mert a költségvetés két évre nyert elfogadást. Azt gondolom, hogy ha éves központi költségvetésről beszélünk, akkor megint csak a belső jogharmonizációra hivatkozva célszerűbb lenne azt megfogalmazni, hogy a központi költségvetési törvényben, de évente, m ivel minden évben várható, hogy jelennek meg új tankönyvek, minden évben az iskola a törvényjavaslat szerint kötelezve van arra, hogy összeállítsa a szükséges tervezetét. Tehát én pontosabb megfogalmazásnak azt tartanám, hogy a központi költségvetésben éve s ütemezésben kell meghatározni az egy tanulóra jutó támogatást. Ebben az esetben itt tényleg még játszani lehet a szavakkal, és azt mondani, hogy nem volt éves költségvetés, akkor nem határozzuk meg. Én ezt a rossz szándékot semmiképpen nem feltételezném, de azt gondolom, hogy nekünk az a feladatunk, itt ülő képviselőknek, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatokból a lehető legjobbat próbáljuk meg elérni. E vitaszakaszban az utolsó a 42. pont. Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy ma számos olyan oktatási intézmény van, ahol nem működik iskolaszék. Ha a törvényjavaslat szerint kógensen kimondjuk, hogy az iskolaigazgató köteles beszerezni az iskolaszék véleményét, akkor mi történik akkor, ha nincs, és nem szerezte be? Tehát nem túl nagy terjedelem, de tegyük oda. Ha működik, ha van, akkor köteles, ha nem, esetleg azt is lehet, hogy egyéb más, tehát valamilyen szülői munkaközösségi vagy más; tehát még bővíthető, szintén kapcsolódó módosító indítvánnyal finomítható ez a javaslat. Csak az a kérésem, ho gy úgy, ahogy eredetileg van, azt mindenképpen meg kellene változtatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Sági József képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjábó l. Képviselő úr! SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Göndör képviselőtársam nagyon korrektül, pontosan fogalmazott, és tisztességesen is, tehát nem a hangnemével szeretnék vitatkozni, hanem azzal, amit elmondott. Több olyan megfogalmazása is volt, amely szerintem nem pontos. Amikor azzal kezdte, hogy a Gazdasági Minisztérium nem tett törvényességi észrevételt, akkor az a gondolat járt bennem, hogy nem történt esetleg közigazgatási államtitkári egyeztetés? Ezt mi is megkérdeztük. Történt il yen egyeztetés. Ott megfogalmazták az aggályaikat már ősszel, és ha volt ilyen, akkor átdolgozták a törvényjavaslatot. Egyébként megtörtént a részükről ez a javaslattétel. Tehát ez szerintem nem állja meg a helyét. A 20. számú javaslatánál mi is felvetettü k a bizottsági ülésen, hogy a kiskereskedelmi árat esetleg a fogyasztói árral nem lehetnee helyettesíteni. Azonban azt a választ kaptuk erre, hogy az ár- és
