Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
253 A köztisztviselők bére ma még nem éri el azt a szintet, amit munkájuk fontossága indokol. Nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülést kell nyújtani azért, hogy a fiatalok szá mára vonzó legyen e pályára lépni. Dinamikusabb lesz a pályaút kezdeti szakasza; a szakmai és idegennyelvi követelményekkel, valamint a lakáshoz jutás feltételeinek könnyítésével, továbbá a pályázati rendszer előtérbe kerülésével a szakma arculata is vonzó bb lesz, és ettől azt várjuk, hogy a dolgozók átlagéletkora az 50 évhez közeli szintről az Európában szokásos 40 év körüli szinthez közelítsen. (11.00) Míg a nyugateurópai előmeneteli rendszerek maximális szorzószáma általában eléri a 6ot, nem ritkán a 7et, illetve a 8at is, addig Magyarországon a régi előmeneteli táblában a legmagasabb szorzószám 3,4 a diplomások számára. Az új illetménytábla ezt fokozatosan 6ra emeli, s ezzel mintegy 76 százalékos emelkedést biztosít a jelenlegi illetményhez képest. A besorolási fokozatok várakozási idejének csökkentésével meggyorsul a ranglétrán történő előrejutás, ami tovább növeli a pálya presztízsét. A vezetők szorzószáma is jelentősen és arányosan emelkedne. A jegyzők az önkormányzati közigazgatás szakmai kulcsem berei, a közigazgatás szakmaiságának, törvényességének fő biztosítékai a helyi igazgatásban. A törvényjavaslat ezért az ő illetményüket is jelentősen megemeli, s hasonlóan emelkedik illetménypótlékuk is, illetményüket a lakosságszámból adódó eltérő nagyság rendű feladatokhoz igazodóan differenciáltan indokolt megállapítani. A jegyző, illetve a főjegyző alapilletményének szorzószáma a településnagyságtól függően 70 százalék körüli értékkel növekszik. A jegyzők erkölcsi és kiemelt anyagi megbecsülését lesz hiv atott kifejezni a címzetes főjegyzői cím létrehozása is. Olyan jelentősek a törvényjavaslat költségvetési vonzatai, hogy fokozatosan kell történjen az új illetményrendszer bevezetése oly módon, hogy mindjárt az első évben igen lényeges javulá st eredményez. A díjazás javítása mellett a juttatások szerepének erősítése is az anyagi megbecsülés fokozását szolgálja. A juttatások köréből érdemes kiemelni a lakásépítéshez, vásárláshoz igényelt kölcsönhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség jogintéz ményének bevezetését. Az erkölcsi értékek és elvek, amelyeket a köztisztviselői etika takar, bizonyos magatartásformákat és más magatartásformáktól való tartózkodást jelentenek, alátámasztva ezzel azt, hogy a jogszabályok betartásához és betartatásához val ó viszonya ellentmondásoktól mentes, annak kell lenni a köz szolgálatában álló személyiségnek. Érdemes itt emlékeztetni arra az elvre, hogy nemcsak tisztának kell lenni, hanem annak is kell látszani. S ez a köz szolgálatába szegődő köztisztviselőnek különö sen fontos. Sem a vagyonnyilatkozat, sem az etikai kódex nem ismeretlen a fejlett közigazgatással rendelkező államokban, amit az Európai Unió és az OECD gyakorlata is bizonyít. Az utóbbi szervezet 27 tagországából 21ben a választott tisztségviselőktől, 19ben a főtisztviselőktől, 17ben egyéb köztisztviselőktől és 5ben minden közszférában dolgozó alkalmazottól vagyonnyilatkozatot követelnek meg. Az etika fontosságát bizonyítja, hogy a OECD tanácsa külön ajánlást fogadott el 1997ben a tagállamok közszekto raiban alkalmazottak etikai normáira vonatkozóan. Tisztelt Országgyűlés! Az igazságosság és a teljesítményelv érvényesítése az egységesség mellett is meg fog valósulni, ami nem könnyű. Valamennyi közszolgálati rendszer egyik alapproblémája, hogy miközben e gységesen biztosítja és kiszámíthatóvá teszi a pályaelőmenetelt minden köztisztviselőnek, érvényre tudjae juttatni az egyéni teljesítmények között óhatatlanul meglévő különbségek elismerését az anyagi megbecsülésben. Az életpályaprogramhoz kapcsolódó tör vénymódosítás, miután alapvetően átalakítja a díjazás rendszerét, megszünteti a szorzószámok nyomottságából adódó anomáliákat, egyrészt felszámolja az indokolatlan különbségtételi lehetőségeket, megszűnik a személyi illetmény, egységesebbé válnak az illetm énykiegészítések, s az önkormányzati illetményalapok közel egy szintre kerülnek az államival, továbbá csökken az egyéni illetményeltérítés mértéke, másrészt rendszeres teljesítményértékeléshez köti a teljesítményen alapuló rendkívüli díjazást.
