Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
254 A szakmai sz ínvonal emelése a hivatali munka javítása, de az uniós elvárások miatt is időszerű. A módosító szabályokban a szakmaiság fokozott követelménye az uniós nyelvek valamelyikének ismeretét igényli. A közigazgatási szakvizsga ezentúl nemcsak a vezetővé válás fe ltétele lesz, hanem a diplomások előmenetelének lépcsője is. A vizsga funkciójának megváltozása természetszerűleg indokolttá teszi követelményrendszerének lényeges átalakítását, a szakmaiszervezési ismeretek számonkérésére helyezve a hangsúlyt. A vizsga s zínvonalát, szigorú követelményrendszerének teljesíthetőségét segíti, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően kötelező lesz a munkáltató költségén a szakvizsgaelőkészítőn való részvétel. A vizsga teljesítésének elmulasztását az előmenetel megállításával szan kcionálja a törvénymódosítás. A képzettségi pótlék kiterjesztésével anyagilag is el kívánja ismerni a javaslat, ha a köztisztviselő a szakterületén tudományos fokozatot szerzett. A hatékonyság növelése folytán színvonalasabb munkát végez majd kevesebb közt isztviselő. A javaslat a köztisztviselői szerepet a közhatalmi jogosítványok ellátásához kapcsolja, s mindazoknál, akiknek a tevékenysége ezzel nem függ össze szorosan, szükségtelennek tartja jogviszonyuk kifejezetten közjogias jellegének fenntartását. A k özigazgatási munka hatékonysága céljából ezen megoldás a fejlett közigazgatású államokban általános tendenciának tekinthető. A hazai közigazgatásban újdonságnak hat a kiemelt főtisztviselői kar kialakítása. Ha azonban túltekintünk a határainkon, megállapít hatjuk, hogy az OECD és az EUtagországok többségében ismert fogalom a főtisztviselői kar, amely a központi közigazgatási szerveknél magas beosztásban dolgozó, elsősorban szakértői, illetve igazgatási és rendszerműködtetői feladatokat ellátó köztisztvisel őket foglal magában. Létszámuk általában a teljes személyi állomány 12 százalékát teszi ki. A velük szemben megfogalmazott szakmai igények közé tartozik a vezetői rátermettség, a stratégiai szemlélet is. A változásmenedzselési képesség, a fejlett irányítá si és kommunikációs készség és a magas szintű informatikai felkészültség ugyancsak követelmény. Kiválasztásukra, értékelésükre, díjazásukra országonként számos eltérő megoldás született. A bevezetendő magyar rendszer, amely az asztalunkon fekszik, ezek ötv özete. A főtisztviselői karral távlatokban gondolkodó szakmai elit megteremtése a cél, amely mindennapi munkáján és az ebben a minőségben reá osztott külön feladatokon keresztül szemléletében felülemelkedve az ágazati érdekeken, hatékonyan segítheti az öss zkormányzati munkát. Kiválasztásuk pályázat útján a köztisztviselők közül történik, de a törvényjavaslat a közigazgatási karon kívülről is lehetővé teszi a bekerülést. A főtisztviselői kar létszámát a törvénytervezet 300 főben maximálja, munkájuk hatékonys ágát külön rendszeres továbbképzés segíti majd. Az egységesség erősítése a követelményeket és a garanciákat összehasonlítókká teszi. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Lényeges módosítás jelent meg a pályázattal kap csolatban. A központi közigazgatási szervek főosztályvezetői beosztásai esetében a pályázat kiírását kötelezővé teszi, ezáltal ezen a szinten az eddiginél demokratikusabb, a szubjektivitást csökkentő vezetőutánpótlást tesz kötelező előírássá. Az egységesí tési törekvést fejezi ki a személyi illetmény megszüntetése, valamint az illetményalapok megállapítása és az illetménykiegészítés mértékének egységesebbé tétele is, amelynek célja a köztisztviselők közötti indokolatlan különbségek felszámolása a díjazásban . Ne feledjük, hogy ez nem az illetmények nivellálását jelenti, hiszen a teljesítményértékeléshez kapcsolva, azt figyelembe véve mód lesz a jövőben is plusz 20, illetve mínusz 20 százalékos eltérés révén a többletteljesítmény vagy a gyengébb teljesítmény v isszatükrözésére. A köztisztviselőkével megegyező tartalmú vagyonnyilatkozattételi kötelezettség bevezetésével a rendvédelmi szervek tekintetében is biztosítani kívánja a javaslat a korrupció megelőzését, az úgynevezett üvegzsebűséget. Nyilvánvaló, hogy a kötelezettségeknek a köztisztviselőkénél szűkebb körre korlátozása azokra a belső ellenőrzési szervekre, eljárásokra tekintettel történt, amelyek életre hívása az elmúlt időszak korrupcióellenes intézkedései keretében történt. Más jellegű egységesítést
