Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz):
2500 Tehát majdnem minden eur ópai tagállamban létezik olyan kör, ahol a fenntartott szolgáltatásokat megnevezik. Pontosan azért teszik ezt, hogy a fogyasztóknak garantált ellátása lehessen minden egyes területen. Ez a szándéka az egységes hírközlési törvény postai szolgáltatásokra von atkozó fejezetének is. Hasonlóképpen valamennyiünk érdeke a nemzetbiztonsági szempontok törvénybe építése. Egy kezdetleges, fejletlen távközlésihírközlési piacon sokszor az állammal, a jogkövető állampolgárokkal, a nemzetvédelmi szervekkel szemben lépésel őnyben voltak, lehettek bűnözők, maffiacsoportok, nemzetellenes szervezetek. Az 1995ös, nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása ér dekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttműködésének rendjét és szabályait. Az előző kormány e kötelezettségének eleget tett, és az 1998. április 24i 75. számú kormányr endelet szerint az alapkiépítésű monitoringalrendszer létesítésének és üzemeltetésének költségei a távközlési ellátó szervezeteket terhelik. Az egységes hírközlési törvény e kötelezettséget már törvényi szintre emeli. A monitoringalrendszer kiépítése és működtetése speciális állami, nemzetbiztonsági érdek, de ez adott esetben egybeesik a szolgáltatók érdekével is. S természetesen nem öncélú, hiszen hosszú távon, sőt a mindennapokban is az állampolgárok érdekeit szolgálja. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény megalkotásának és a kapcsolódó hivatkozott szabálynak is alapvető célja az állam nemzetbiztonsági érdekeinek védelme. Ez arra kötelezi az államot, hogy az ország szuverenitása, politikai, gazdasági és honvédelmi érdekeinek megóvása céljából nemzetbiztonsági szolgálatokat hozzon létre és működtessen. Arra való tekintettel, hogy ezen célok megvalósulása alapvető fontosságú ahhoz, hogy a szolgáltatók működhessenek, talán nem túlzás azt állítani, hogy a rendszer létrehozása, működtetése egyben a szolgáltatók érdeke is. Nem idegen a költségek ilyen módon történő szabályozása az európai jogban sem, hiszen a német és az osztrák távközlési törvény is rögzíti, hogy a törvényes lehallgatással kapcsolatos költségeket a szolgáltató viseli. Tisztelt Ház! A z egységes hírközlési törvény a távközléshírközlés mellett a kábelpiacot, azaz a műsorelosztást, műsorszétosztást is szabályozza. Eleget tesz tehát a médiatörvény azon előírásának, mely szerint a vezetékes műsorelosztást, kábelpiacot külön törvényben kell szabályozni. Az egységes hírközlési törvénynek nem célja a tartalomszabályozás, hiszen ez a médiatörvény feladata. Nehéz ugyanakkor éles határt húzni a technikai, technológiai, a gazdasági piacszabályozás és a tartalomszabályozás közé. Az infrastruktúra eszköze a tartalom továbbításának, átadásának. Így talán mondhatni nyugodtan, hogy maga az eszköz is alkalmas a tartalom meghatározására. Kérdéses például a multiplex tevékenység megítélése, hogy egyszerű jeltovábbításnak tekinthetőe, vagy a szolgáltatói tevékenységhez, a rádió- és televízióműsorszerkesztői tevékenységhez álle közelebb. Alapjog a szabad verseny, de a véleménymonopóliumok kialakulásának megakadályozása szintén. Az Európai Unióhoz hasonlatosan a magyar kábelpiac sem tekinthető releváns pi acnak, tehát nem lehet egyelőre a médiatörvényben létező korlátozás következtében jelentős piaci előnnyel rendelkező státust elérni. Az egységes hírközlési törvény a médiatörvény fogalmi rendszerével összhangban törekszik a műsorelosztást, műsorszétosztást szabályozni. Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy az egységes hírközlési törvény a szabályozott piaci verseny törvényi hátterének biztosításával hozzájárul a szolgáltatások bővüléséhez, a választéknövekedéshez, a hozzáférés lehetőségeinek szélesedéséhez és á rcsökkenés következtében a szolgáltatások tömeges elérhetőségéhez, azaz a fogyasztók, a polgárok életminőségének javulásához. Ezért ajánlom az ellenzék figyelmébe is, hogy támogassa az egységes hírközlési törvényt, mint ahogy tesszük azt a vezető kormánypá rtként. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
