Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz):
2499 igényét jelöli, ott az a csomag, amiben a kormány megállapodott , nem haladhatja meg az infláció szintjét, erről szóltak a tárgyalások, s őszintén remélem, hogy ez így is lesz. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Szalai Annamária képviselő asszony, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Molnár Gyula képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő asszony. SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az egységes hírközlési tör vény megalkotása kiemelkedő teljesítménye lesz a magyar jogalkotásnak, lévén a hírközlési, távközlési szektor a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazatának tekinthető, mondhatni húzóágazata. A törvény egységes szerkezetbe, keretbe foglalja a már meglévő, e területet szabályozó törvényeket, így a távközlési törvényt, frekvenciatörvényt, a postára vonatkozó szabályozást. Legfontosabb célja: liberalizált, az Európai Unió irányelveivel igenis összhangban álló, szabályozott távközlési piac feltételeinek megter emtése annak érdekében, hogy a kialakuló verseny jobb minőségű infrastruktúrát, magasabb színvonalú szolgáltatást eredményezzen. E verseny következtében a fogyasztók, előfizetők lehető legszélesebb köre, talán egyszer mindenki, elérhető, kedvező áron vehes se igénybe az információs társadalom alapvető szolgáltatásait. A törvénytervezet hosszú, alapos egyeztetéseket követően került most a parlament elé, mely egyeztetéseken szakmai, civil és államigazgatási szervezetek építhették be észrevételeiket, véleményük et, javaslataikat. A törvény amellett, hogy szem előtt tartja az Európai Unió normáit, figyelembe veszi a magyarországi távközlési piac helyzetét, adott állapotát. Magyarországon vannak koncessziós jogosultságok és egyben kötelezettségek, vannak monopólium ok, vannak erőfölényes helyzetben lévő vállalkozások, szolgáltatások, viszont nincs valós verseny. Egyes területeken csupán korlátozott verseny van, máshol pedig csírájában sincs jelen. A liberalizáció, így e törvényjavaslat a felhasználókat szolgálja. Nem célunk a szolgáltatók sokszor egymásnak is ellentmondó érdekeinek képviselete. Célunk viszont a piacra újonnan belépni szándékozók ösztönzése oly módon, hogy egyúttal garantáljuk a már piacon lévő, az elmúlt évtizedben jelentős beruházásokat eszközlő szol gáltatók védelmét is. A liberalizáció, a magyar piac sajátosságait figyelembe véve csak lépésről lépésre történik, történhet meg, hiszen a fogyasztók ellátása nem válhat a hírközlés, távközlés egyetlen területén sem bizonytalanná. A vezetékes telefonhoz, m obiltelefonhoz, internethez, műsorszolgáltatáshoz, postai szolgáltatáshoz való hozzáférés alapvető jogunk. Csak szabályozott versenypiac teszi lehetővé, hogy ezzel a jogunkkal élhessünk, ne legyünk kiszolgáltatva a monopóliumoknak, s ne állhasson elő olyan helyzet, hogy bármely szolgáltatás veszélybe kerülhessen, netán megszűnjön. Ezért nem elképzelhető és a nemzetközi joggyakorlattal is ellentétes lenne a postai szolgáltatás teljes körének liberalizálása. Az egységes hírközlési törvény jelentősen szűkíti m ost a jelenlegi postai monopoljogot, a magyar postai szektor liberalizálásának első jelentős foka. Ebben a folyamatban az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatást tulajdonképpen az állam nevében kell garantálnia. A postai szektor fokozatos liber alizálására vonatkozó európai irányelv szerint a fenntartható szolgáltatások körének biztosítása, meghatározása az egyetemes szolgáltatás pénzügyileg kiegyensúlyozott ellátása érdekében indokolt. Az Európai Bizottság által a postai szolgáltatások egységes piacának fejlődéséről kiadott közlemény, az úgynevezett Zöld könyv elfogadottként kezeli, hogy egyes szolgáltatások ellátása tagállamonként változó, meghatározott kritériumok alapján történő kizárólagos jogként biztosított. (17.10)
