Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
2426 európai és nemzeti integrációban, amelyek nem változtatják meg, de elviselhető teszik ezek a határokat. A státustörvény nem azonos a nemzeti integrációval, de a státustörvény nélkül üres ígéret lenne ez az integráció. A nemzeti integráció olyan kötelék, amely számos szálból fonódik össze. A státustörvény ezeket a szálaka t hivatott erősíteni. Az egyik szál a lelki integráció, amelynek az alapja a félelem megszűnése, a szolidaritás kialakulása a különböző országokban élő magyar közösségek között. Ez a szál mára örvendetesen megerősödött. Ki gondolta volna például a '80as é vek közepén, hogy 15 év múltán a magyarországi lakosság nagy többsége elvárja majd a magyar kormánytól a határon túli magyarság kifejezett támogatását? A közvéleménykutatások tanulsága szerint ma a döntő többség elvárja ezt a magyar kormánytól. Az integrá ció másik szála a politikai integráció. Amióta a magyar kormány és a Magyar Országgyűlés pártjai állandó közös tanácsban, a Magyar Állandó Értekezletben vesznek részt, a határon túli magyarság demokratikus legitimitással rendelkező szervezeteivel közös dön téseket hoznak, s már ezt a törvénytervezetet is ezen keretek között készítették el. A politikai integráció tehát nem a jövő zenéje, hanem kész tény. A magyarság ma már nem csupán kulturális nemzet ilyen értelemben, hanem olyan közösség, amelynek politikai teste is van. A Magyar Állandó Értekezlet politikai téren képviseli, megjeleníti a 15 milliós magyar nemzetet. Ehhez a politikai testhez nemcsak a politikai szervezetek tartoznak, nemcsak a politikai elit integrációja jelenti a politikai integrációt, hane m a státustörvénnyel immáron a közember számára is hétköznapi valósággá válik mindez. S a státustörvény politikai feladatot is ad a jövőben a Magyar Állandó Értekezletnek, illetőleg szakbizottságainak. Az önök elé terjesztett törvénytervezet jogi integráci ót is jelent, arcképes igazolványt ad a határon túli magyarok kezébe. A határon túli magyarok jogviszonyba kerülnek a magyar állammal. Az igazolvány személyre szóló hitellevél a magyar állam részéről, az évtizedek óta áhított szolidaritás hitellevele, a sz emélyre szóló közösségvállalás hitellevele. A személyre szóló szolidaritás, amelyet a magyar állam vállal a határon túli magyarokkal, ez a nemzeti integráció jogi szála, amely nem létezett idáig, és amelyet megteremt a státustörvény. A kedvezmények, amelye ket az anyaországban lehet igénybe venni, ennek a szolidaritásnak szolgáltatnak keretet. Természetesen nem a kedvezmények tartalma, hanem a célja a lényeg: a határon túli magyarok személyre szóló státusa a magyar jogrendben; a státus, amelynek alapján otth on lakva, itthon érezhetik magukat az anyaországban is. Előttünk áll még, a következő kormányzati ciklus rendkívül kiemelt feladataként, a gazdasági integráció erősítése, de már a státustörvény is számos elemet kilátásba helyez. Végül, nem utolsósorban, a magyarság határokon átívelő egységének fő szála az európai integráció kiteljesedése lesz. A státustörvény megerősíti, átláthatóvá teszi és törvényesíti a magyarmagyar kapcsolatokat. Magyarország uniós csatlakozása után a magyarmagyar kapcsolatok részben Unión belüli kötelékekké válnak, részben az EU és szomszédai közötti kapcsolatok lesznek. Minden határon átnyúló kapcsolat, a határok feletti közszolgáltatások, amelyek az Unión belül vannak és erősítik Európa belső integrációját, érdekünkben állnak. Ilyen értelemben minden társadalmi kapcsolat az érdekünkben áll. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországtól azt várja el a nemzetközi közösség, hogy hídfőállást képezzen a nyugati értékek és szabályok terjedése érdekében. A státustörvény a maga eszközeivel ezt a célkitűzést szolgálja. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
