Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - UGHY ATTILA, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
2415 megerősítésre, ez alatt ne lehessen őket foglalkoztatni teljes munkaidőben. Úgy gondolom, hogy ez tisztességes és elfogadható megoldás lenne. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságunk örül annak, hog y ez a törvénytervezet vitára került, és bízunk abban, hogy ha az Országgyűlés elfogadja, akkor végül a határon kívül élő magyar testvéreink tisztességes, kulturált és a magyar állampolgárokhoz hasonló elbánásban fognak részesülni a munka világában is. Mi igyekszünk ennek érdekében mindent megtenni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Ughy Attilának, a kulturális bizottság előadójának. UGHY ATTILA , a kulturális és sajtóbizottság előadója : El nök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Kedves Vendégeink! A kulturális és sajtóbizottság április 11én tárgyalta a T/4070. számú, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, és ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. A bizottság ülésén sok kérdés elhangzott, sok vélemény is elhangzott. Ezeknek megpróbálom egy rövid, tárgyszerű összegzését adni. A bizottság kormánypárti képviselői kiemelték a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy ennek a javaslatnak a benyújtása és remélhetőleg a majdani elfogadása egy olyan történelmi adósságot törleszt, amely hosszú évtizedek óta már Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban létezik. Ez a történelmi adósság arról szól, hogy először kerülnének olyan jog i kapcsolatba a határon túl élő magyarok az anyaországgal, azok a határon túl élő magyarok, akik önhibájukon kívül kerültek Magyarországon kívülre, a szomszédos államokba, és magukat magyar identitásúnak vallják, ami korábban, az előző hatvan évben nem for dult elő. Nagyon fontos - ezt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőtársaim kiemelték a törvényjavaslattal kapcsolatban , hogy ez a törvény a Magyarországra való települést, az anyaországba való áramlást próbálja egy picit lassítani, megállítani vagy megfordítani; az otthon maradást, a szülőföldön maradást és a szülőföldön való boldogulás lehetőségét próbálja előteremteni ez a törvényjavaslat. Ennek alátámasztására a bizottság ülésén több képviselő előhozta a Balázs Ferenc Intézet által készített tanulmányt, amit már a miniszter úr is idézett az expozéjában. Ez arról szól, hogy a határon túl élő magyarok negyedrésze, 25 százaléka valamilyen formában - elsősorban a fiatalabb korosztály - azon töri a fejét, hogy szeretne áttelepülni az anyaországba, és Magyarországon szeretne élni. De abban az esetben, ha egy olyan törvényjavaslat vagy egy olyan törvény születik Magyarországon, amely számukra az anyaországban egészségügyi, kulturális, társadalmi vagy gazdasági többletjogokat vagy oktatási többletjogo kat biztosít, ebben az esetben a 25 százalék rögtön 12,5 százalékra csökken, tehát a 25 százalék a felére csökkenne. (10.00) Azt gondolom, hogy ez különösen fontos. Éppen ezért a törvényjavaslatnak és a törvény betűjé nek, a rendeleteknek - amelyeket majd később a minisztériumoknak, illetve a kormánynak kell a törvénnyel összhangban meghoznia , mind az oktatási, mind a kulturális jellegű törvényeknek elsősorban azt kell tükrözniük, hogy az otthon maradást támogassák el sősorban. Ezzel kapcsolatban is merültek fel kérdések, például a bizottság elnöke azt a kérdést tette föl, hogy a részképzés támogatásánál előfordulhate az, hogy a Magyarországra érkező középiskolai diák hosszú időn keresztül Magyarországon marad, ami els ősorban azt jelentené a későbbiek folyamán, hogy nem fog hazatérni, de Szabó Tibor úrtól megnyugtató választ kaptunk. Ezenkívül ellenzéki képviselőtársaink is feltettek fontos kérdéseket. Például megkérdezték azt, hogy a civil szervezetek, amelyeknek az aj ánlása szükséges ahhoz, hogy a magyar igazolványt Magyarországon kiállítsák, milyen legitimációval fognak bírni a határon túli területeken, milyen feszültségeket okoz vagy okoze egyáltalán feszültségeket majd a határon túli területeken az, hogy
