Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 19 (202. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
2416 valaki ese tleg személyesen van rossz kapcsolatban az ajánló civil szervezettel, és éppen ezért eshet el a magyar igazolvány megszerzésétől. A másik kérdés, amit ellenzéki képviselőtársaink a bizottsági ülésen feltettek, az volt, hogy a magyar diplomácia tette lépés eket, egyeztetette a szomszédos országban élőkkel azzal kapcsolatban, hogy ők miképpen fogadják ezt a magyar törvényjavaslatot, illetve azt kérdezték, hogy létezike az Európai Unióban, illetve Európában hasonló típusú szabályozás. Mind a kettőre megnyugt ató választ kapott a bizottság, egyrészt azzal kapcsolatban, hogy maga a magyar diplomácia nagyköveti úton tájékoztatta a környező országok nagyköveteit, illetve az Európai Unióban - NagyBritanniában, Franciaországban és Németországban - léteznek hasonló törvények, sőt Románia a Moldáviában élő román állampolgárokkal szemben tervezi hasonló törvény bevezetését a közeljövőben. Mindezekre figyelemmel a bizottság egy tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen . (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Révész Máriusznak, az oktatási bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. RÉVÉSZ MÁRIUSZ , az oktatási és tudományos bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt határon túlról érkezett Vendégeink! Az oktatási bizottság 18 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag általános vitára javasolta a törvénytervezetet. Természetesen voltak észrevételek és voltak vi tatott pontok. Többen elmondták azonban: fontos, hogy a pártok közös álláspontot tudjanak kialakítani. Fontos, mert a politikai konszenzus a társadalmi közvéleményt is befolyásolja, és fontos azért is, mert erősíti a magyarok érdekérvényesítő képességét a határon túl is. Felvetődött azonban néhány vitatott pont is. Felvetődött például az, hogy túlzott várakozások fogalmazódtak meg az elmúlt időszakban a határon túl. A bizottsági ülésen azonban elhangzott, hogy a törvény előkészítése során a kedvezmények kör e nem szűkült, hanem bővült. Hónapról hónapra több kedvezmény szerepelt a törvénytervezetben, mint azt megelőzően. Példaként hadd említsem a tankönyv- és taneszközvásárlást, amely februárban került be a törvénybe vagy a családtámogatási rendszerre vonatkoz ó szabályozást, amely csak az utolsó változatban szerepel. Többen megfogalmazták a bizottsági tagok közül, hogy nem elég konkrét néhány támogatás megfogalmazása. Többen kifogásolták, hogy a határon túl bizonyos támogatásokhoz csak pályázati úton lehet hozz ájutni. Ugyanakkor a vitában a bizottság tagjai tudomásul vették, hogy a Magyarországra szóló kedvezmények alanyi jogon járnak, a határon túli támogatásokra pedig pályázni kell. Ez azért fontos, mert külföldről teljesen támadhatatlan megoldás. A bizottság tagjai ugyanakkor szükségesnek látják, hogy a pályázatok elbírálása normatív alapon kell hogy megtörténjen. Erre vonatkozóan felvetődött, hogy talán módosító javaslatok is szükségesek lesznek, mindenki szeretné azt látni, hogy nem egyedi elbírálás, hanem n ormatív elbírálás alapján fog megtörténni a családi támogatás, tankönyv, taneszköztámogatás és még sok minden egyéb. Az is szóba került a bizottsági ülésen, hogy a törvényjavaslat összefogja azokat a határon túlra irányuló támogatásokat, amelyek már jele nleg is működnek. Itt némi vita bontakozott ki abban a tekintetben, hogy minden benne vane ebben a törvényben, vagy vannak olyan, jelenleg is működő támogatások, amelyek ebben a törvényben nem szerepelnek. Felvetődött az oktatási bizottságban is az, hogy mennyire eurokonform ez a törvény. Elhangzott számos európai ország példája, elhangzott számos európai ország gyakorlata. Vannak kedvezmények a határokon túl élő németek, írek, spanyol ajkúak számára, úgyhogy Európában nem lesz egyedi a magyar gyakorlat. A bizottság több tagja megállapította, hogy a törvényjavaslat nem old meg minden problémát, de jelentős lépés lesz. Az oktatási bizottsági vitában úgy tűnt, hogy megfelelő egyeztetések, módosítások után a törvény konszenzus közeli többséggel elfogadható.
