Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2398 Öné a szó, államtitkár úr. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ez úton is szeretném megerősíteni a kormány azon szándékát, hogy fo ntos céljának tekinti azt, hogy a be nem fejezett cél- és címzett támogatásokat a befejezéshez segítse, és úgy, ahogyan Keller képviselő úr is utalt Perlaki Jenő képviselő úr önálló indítványára, amit a tisztelt Ház elfogadott, ebben jelentős számú céltámo gatás és címzett támogatás befejezésére ad reális lehetőséget, és erre akkor 3,5 milliárd forintot biztosított a tisztelt Ház. Ezt a szándékát a kormány a jövőben is fenntartja, az ehhez szükséges forrásokat biztosítani fogja. De nyilvánvaló, hogy az új cí mzett támogatásoknál alapvető, fő követelmény, hogy azokból az összegekből, amelyeket a beruházási koncepcióban, illetve a parlament a döntése során megjelölt, ezek gazdaságosan, hatékonyan megvalósíthatók legyenek a tervezett, illetőleg a megjelölt határi dőre. Szeretném itt is megerősíteni azt, hogy aki jól ismeri ezeket a beruházásokat, ezeket a címzett támogatásokat, az tudja, hogy az önkormányzati döntéshozatalkor, tehát amikor a képviselőtestület eldönti, hogy a beruházási koncepciót a törvény szabály ai szerint benyújtja, a szalagátvágásig általában négyöt év telik el. Ennek több oka van. Egyrészt az 1992. évi LXXXIX. törvény, amely a cél- és címzett támogatási rendszert létrehozta és működteti - egyébként megjegyzem, amit elég gyakran módosít a tiszt elt Ház , kétszakaszos döntéshozatalt írt elő a címzett támogatások vonatkozásában. (0.20) Ezt követően közbeszerzési eljárásokra kerül sor, és ennek eldöntése után indulhat a beruházás. Ezek a jelentős meghatározó okai annak, hogy ez több évre elhúzódik. Jelentős ok még az is, hogy azért van ütemezve és szakaszolva, mert általában soha nincs annyi támogatási összeg, nem áll rendelkezésre annyi, amennyit a kormány szeretne vagy tud erre a célra biztosítani. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy általában egy kis in duló évi ütemmel indulnak ezek a címzett beruházások, és a következő években hirtelen megnőnek a támogatási összegek. Sajátosság még az is, hogy ehhez a 2001. évi vonatkozásban sem ír elő a törvény önkormányzati kötelező önrészt. Ezt is figyelembe kell ven ni. Nyilván egy részüket az önkormányzatok saját erővel is támogatják. Tehát úgy gondolom, ezek a címzett támogatások, ha a parlament elfogadja - és kérem a tisztelt Házat, az Országgyűlést, hogy támogassa és fogadja el , a megvalósulásuk esetén a terület ükön élő polgárok magasabb színvonalon történő korszerűbb kiszolgálását jelentik akár az egészségügy területén, akár a szociális ágazatban, akár az oktatás, a kultúra vagy a belterületi vízrendezés területén. Azt gondolom, ezzel is bizonyítható, hogy ezek a döntések az adott területen élő polgárok érdekeit szolgálják. Az, hogy ezek áthúzódnak 345 évre, és - amiről még nem beszéltünk - ezek a beruházásuk megvalósulásuk esetén 304050 vagy 70 évre szólnak, azt gondolom, azt erősítik meg, hogy a kormány oly an törvényjavaslatot nyújtott be a tisztelt Ház elé, amely a legnagyobb mértékben támogatható lesz a képviselők részéről. Ezt a támogatást kérném, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Nagy Gábor Tamás képviselő úr napirend utáni felszól alási szándékát visszavonta. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dögei Imre képviselő úr, a Független
