Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PERLAKI JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
2365 Köszönöm, elnök úr. Két kérdéskörről szeretnék szólni: az egyik a köztisztviselők biztonsága, a másik pedig az a javadalmazás, amit a törvény biztosít vagy nem biztosít. A köztisztviselők biztonságán, ami egyébként az eredeti törv ény alapfilozófiájához tartozik, ez az új törvényjavaslat több helyütt is rést üt. Elfogadhatatlan számunkra, hogy pályázat betöltött álláshelyre is kiírható. Ehhez több képviselői módosító indítvány kapcsolódik, és jellemző módon a kormány egyetlenegyet t ámogatott: azt, amelyik azt írja elő, hogy a betöltött álláshelyre kiírt pályázatot az érintettnek, aki még boldog ártatlanságban ül az állásában, írásban át kell nyújtani. De az érdemi indítványok közül támogatást egy sem kapott. (Az elnöki széket dr. Szi li Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nem tudunk beletörődni abba, hogy valakit lemondás és felmentési kezdeményezés nélkül úgy lehessen kipiszkálni az állásából, hogy az általa betöltött álláshelyre minden megkötés és minden egyéb feltétel né lkül pályázatot lehessen kiírni. Módosító indítványunkban, ami egyébként a 35. sorszámot viseli, azt javasoltuk, és úgy gondoljuk, ez nagyon tisztességes javaslat, hogy betöltött álláshelyre akkor legyen kiírható a pályázat, ha a pályázat kiírásának időpon tjában az álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő felmentési vagy lemondási idejét tölti - nem olvasom tovább. Azt gondolom, hogy ez az indítvány külön érvelést nem kíván. Természetesen, ha egy állás belátható időtávon belül megürül, akkor a pályázatot célszerű kiírni még akkor, amikor fizikailag az állás ugyan betöltött, de erkölcsileg rövid időn belül üressé válik. A második kérdés, ami a köztisztviselők biztonságától elválaszthatatlan, az új törvényjavaslatban benyújtott etikai szabályzat. Jogalkotási nonszensz az, hogy a törvény az etikai eljárás eljárási szabályait tartalmazza, míg az anyagi jogi hátteret átutalja egy alacsonyabb szintű jogforrásba. Az etikai szabályzattal kapcsolatban is több módosító indítvány került benyújtásra. Megnyugtat, hogy P erlaki képviselőtársam nagyon hasonló módon gondolkodott, mint amit a mi indítványunk tükröz, és nem nyugtat meg, hogy az ő indítványa sem kapta meg a kormányzati támogatást. A köztisztviselők biztonsága szempontjából különös szerepe van a jogvitáknak. A j ogvita mindig kényes pontja a munkavégzéssel, a munkaviszonnyal vagy bármilyen más jogviszonnyal kapcsolatos törvényeknek. A köztisztviselői hely, állás, alkalmazás védettsége miatt igen nehezen védhető az az indítvány, a törvénynek az a része, amelyik azt mondja ki, hogy a munkáltató kérésére, ha a munkáltatót a bíróság elmarasztalja és eljárását törvénytelennek minősíti, mégis az ő kérésére a köztisztviselői jogviszony helyreállítása mellőzhető. Ennek a mellőzésnek egy rendkívül puha kritériumát tartalmaz za a törvény, mert azt mondja: ha a munkáltatótól nem várható el a köztisztviselő továbbfoglalkoztatása... - most nem volt időm kikeresni a pontos szöveget, de ez a benyújtott törvényjavaslat lényege , mikor nem várható el? Bevallom Perlaki képviselőtársa mnak, én nagyon rossz vagyok, mert én mindig nagyon rosszra gondolok. Miután eddig többször érintettük már azt az alapvető kérdést, hogy itt a köztisztviselői jogállás összekeveredik politikai funkciókkal, tessék nekem megmondani, vajon elképzelhetetlene egy olyan élethelyzet, vajon nem életszerű az a konfliktusos élethelyzet, hogy valakinek a továbbfoglalkoztatását például a politikai meggyőződése akadályozza meg, és a munkáltatótól azért nem várható el, hogy a köztisztviselőt tovább foglalkoztassa, mert az derül ki róla, hogy mondjuk, egy rivális párt rendezvényén látták. Nagyon nem szeretnék olyan világban élni, ahol ezt a továbbfoglalkoztathatóságot minden pontosítás nélkül a munkáltató mérlegelheti. Végül a köztisztviselők biztonsága: ha csökött formáb an is, de azért biztosított az az érdekegyeztetési rendszer, amelyik a közszférában működött. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a közigazgatás nem a versenyszféra, tehát a közigazgatásban mások a játékszabályok. Azért ad sokkal több garanciát maga a törvényi szöveg, mert az érdekegyeztetésnek, ezen belül a kollektív megállapodásoknak, a helyi alkuknak a közszférában kisebb a szerepük, mint a versenyszférában. Azt a fajta józan párbeszédet viszont, amelyet eddig a hatályos köztisztviselői törvény a Kö ztisztviselői Érdekegyeztető Tanács formájában fenntartott, számomra beláthatatlan, hogy miért
