Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2366 kell felszámolni és miért kell a végletekig meggyengíteni. Keresheti képviselőtársam, ha a hatályos szöveget is megnézi, a benyújtott törvény rendkívüli módon re dukálja az érdekegyeztetés szerepét, az érdekegyeztetésben részt vevők jogosultságait. Az pedig már kifejezetten káros, hogy a köztisztviselői törvény záró rendelkezései között a jogalkotó belenyúlt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe is, és a rendkívül bevált, begyakorlott, régóta kitűnően működő KIÉTnek - a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának - a működését is lecsökkenti, a jogosultságait redukálja és a feladatát teljesen formálissá változtatja. A közalkalmazott jelentős mérté kben a közigazgatás által determináltan él és dolgozik. Ha a köz legfelsőbb szolgái, a miniszterek és a miniszterelnök nem teszik meg, hogy a közalkalmazottakat érintő döntéseiket egyeztessék azokkal az ágazati szakszervezetekkel, amelyek a közalkalmazotta kért felelősek, akkor a köz alkalmazottai légüres térbe kerülnek, és a helyi alkukban, a helyi megállapodásokban az égadta világon semmit nem fognak tudni elérni. Nagyon röviden az illetményalapról. Képviselőtársaim szóltak az illetményalapon belüli differ enciálás lehetőségéről, illetve a szorzószámoknak egy elképzelt életpályához való igazításáról. Ehhez csak szerencsét tudok kívánni. Az illetményalappal azonban nem csupán ez a probléma, hanem az is, hogy ha az illetményalap inflációkövetésére nincsen gara ncia, akkor a megemelt szorzótábla is előbbutóbb elinflálódik. (21.50) Ha az illetményalap nem emelkedik, akkor hiába emelkednek jelentősen a szorzók, az illetményalap változatlansága előbbutóbb elértékteleníti a szorzókat is. Ezért javasoltuk a 181. szá mú indítványban, hogy az illetményalapot évente az inflációhoz kelljen igazítani. Itt még egyetlen indítványunkról: nagyon fájlaljuk, hogy a 35 éves jubileumi jutalom hiányzik a jubileumi jutalmi rendszerből. A 25 éves és a 30 éves után tíz évet kell várni és a 40. évben, illetve az előtt, nyugdíjba vonulás esetén jár a következő jubileumi jutalom. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a felsőfokú végzettek egy része nem is esélyes arra, hogy ezt a 40. évet betöltse; amennyiben nem változnak a szabályok , ha változatlanul beszámít a jogszerző időbe a felsőfokú tanulmányok ideje, akkor elérheti. Csak az ember a 2es villamoson annyi mindent hall, és ha a 2es villamos hírei igazak, és 25 éves kortól ketyeg a jogszerző ideje a felsőfokú végzett köztisztvise lőnek, akkor bizony nincs esélye arra, hogy a 40 éves jubileumi jutalmat felvehesse. Ezért tettünk javaslatot a 35 éves jubileumi jutalom visszaállítására. És ígérem, hogy ezzel ebben a vitában többször nem kérek szót. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraib ól. - Dr. Kontrát Károly tapsol.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő asszony felszólalását. Kétperces időkeretben megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr! LEZSÁK SÁNDOR (MDF ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Ha ez most a köztisztviselők biztonságával kapcsolatos vitaszakasz, akkor el kell mondanom, hogy képviselőcsoportunk álláspontja szerint meg lehet és meg kell különböztetni a köztisztviselői jogszabályokba is ütköző fegye lmi vétségtől azokat az etikai vétségeket, amelyek tartalmát még nem is ismerjük. Ezek vélhetően nem lehetnek hatályos jogszabályokba ütköző vétkek, hiszen akkor nem etikai vétségek lennének. Ehhez mérten túlzottnak tartjuk a törvényjavaslatnak azt a parag rafusát, amely az etikai szabályok megsértése esetén elmarasztalást hirdetne ki a közigazgatási szerv szervezeti egységének köztisztviselői előtt, illetve a vezetői megbízás visszavonására tenne javaslatot. Amíg a jóval súlyosabb, jogszabályokat is sértő f egyelmi vétségek elkövetőit nem sújtaná ilyen szigorral és megszégyenítéssel a törvényjavaslat, addig a még ismeretlen tartalmú etikai vétségek
