Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP):
2321 A fentiek alapjá n tisztelt képviselőtársaimnak javaslom, hogy a törvényjavaslatot módosításokkal együtt fogadják el. A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (d r. Áder János) : Megadom a szót Házas József képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt; akit majd Zsikla Győző követ, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vízgazdálko dásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítására került a Ház elé a most tárgyalt T/3846. számú javaslat. A víz az emberi élet lételeme, az ezzel foglalkozó jogszabályok a törvények láthatatlan hierarchiájában kiemelt helyet foglalnak el. A most benyújtot t törvényjavaslat kimondott célja, hogy a jogharmonizációs folyamatban a vízgazdálkodási törvényt alkalmassá tegyük az EGK 91/271. számú irányelvének megfelelően a szennyvíztisztításról szóló ajánlások befogadására. A szocialista frakció fontos lépé snek tartja a módosítást a harmonizáció érdekében. Időszerű a beterjesztése, a célja támogatható. A képviselőcsoportunk által megfogalmazott vélemények nem is a célt kifogásolják. A ciklus parlamenti gyakorlatát ismerve aggodalmaink a javaslat terjedelméve l kapcsolatosak. Ez egy kis terjedelmű módosítás, amit az uniós elvárások miatt törvényalkotási kényszer szült. Az Uniónak való megfelelés kapkodás érzetét kelti bennünk. Gyorsan módosítjuk a nagy törvényeket egy kicsit, hogy jó tanulónak tűnjünk az európa i előszobában berendezett felvételielőkészítő tanfolyamon. Véleményemet arra alapozom, hogy az elmúlt év decemberében az Európai Unió elfogadta a vízgyűjtőgazdálkodási keretirányelvet, amely a tagországok hosszú távú összehangolt vízügyi politikájának cé lkitűzéseit tartalmazza. A keretirányelv magában foglalja a hosszú távú tervezés célját, tartalmát, módszertanát és ütemtervét. Amennyiben hazánk taggá válik, ezen dokumentum alapján kell a hosszú távú vízgazdálkodásfejlesztési politikánkat kialakítania. A keretirányelv alapján célszerű lett volna néhány hónap munkája után a fenti elvárások alapján a vízgazdálkodási törvény átfogó módosítása. Bizonyítja az általam elmondottakat az a tény is, hogy a környezetvédelmi bizottság ülésén szinte minden képviselő a nagyobb terjedelmű módosítás mellett érvelt. Csak reménykedünk abban, hogy a ciklus hátralévő idejében még egyszer tárgyalni fogjuk e kiemelkedő fontosságú, környezeti tényezőt érintő törvény módosítását. Meggyőződésünk szerint hatásosabb lett volna a br üsszeli hivatalnokok szemében is az átfogó törvényfelülvizsgálat és a teljes körű harmonizáció. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 2. §ában az előterjesztő a működő vízbázisok védelme mellett az önkormányzatok kötelező feladatává kívánja tenni a tá vlati vízbázisok védelmét, kezelését. Amíg az egyik esetben ez helyes és természetes, a távlati vízbázisok esetében furcsa helyzetek állhatnak elő. Egy létező példa: mennyiben kötelezhető a Szigetközben lakó polgár arra, hogy most áldozzon a majdani esetle ges Budapest ellátására szolgáló távlati vízbázis kezelésére? Véleményünk szerint ezt változatlanul állami feladatként szükséges ellátni. Védelmük, felügyeletük, gondozásuk a vízügyi hatóságok feladatkörében kellene hogy megjelenjen a törvényjavaslatban. ( 18.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Elismerve az Unió javaslatát a szennyvízkezelési agglomeráció megfogalmazásáról, a megvalósítás gyakorlati módszerét vitatjuk. A törvényjavaslatban homályos a nemzeti program és az agglomeráció létrehozásának összefüggése. Információink szerint a nemzeti program már az uniós adminisztrációnál van. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a parlamenti szakbizottság erről csak a minisztériumi szakértői válaszból értesül a törvény tárgyalása során. Ezek szerint a kormány felülről kije löli az agglomerációkat, esetenként belekényszerítve néhány száz fős önkormányzatokat is. Az agglomeráció területén kötelezően meghatározza a szennyvízkezelés
