Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP):
2322 módját, ami a nagyberuházásban érdekelt csoportoknak jó, de ezzel kizárja néhány helyen a környez eti, gazdasági szempontok alapján kedvezőbb megoldásokat. Legalábbis a javaslatból nem derül ki, hogy milyen módon alkalmazhatók az alternatív megoldások. Az előterjesztés alapján nem látjuk biztosítottnak az önkormányzatok szabad választási lehetőségét. A z aprófalvas települések helyzetét ismerve kétségessé válik, hogy az elöregedett lakosság áldozni tud a 2000 lakosegyenérték felett kötelezően előírt rendszer kiépítésére, a javaslatban pedig még utalás sincs a forrásokra. A szocialista frakció legfontosab b kifogása éppen az, hogy ismét kötelező feladatokat kapnak az önkormányzatok, ugyanakkor csak homályos szóbeli ígéretek utalnak a finanszírozásra. Cinikus arról beszélni, hogy valamilyen hangzatos terv pályázati lehetőséget ad a közösségeknek, saját erő n élkül illúzió a beruházások belátható időn belüli megvalósítása. A legfeljebb 50 százalékos csatornázottságú országunkban nem lényegtelen, hogy a lakosok és az önkormányzatok tudjanak a források megteremtésének a módjáról. Nem tudjuk hova tenni az előterje sztésben szereplő kétévenkénti felülvizsgálati és szükség szerinti módosítási előírást, amely a vízgazdálkodási agglomerációkat érinti. Képzeljük el, hogy a kijelölt térségben megindul a tervezési és előkészítési munka, ugyanakkor előre meg nem határozott indokok alapján módosításra kerül az agglomeráció határa - milyen biztonságot jelent ez az érintett önkormányzatoknak? Ugyanakkor ha a törvény a nemzeti programban a kormány és a települések közösségének konszenzusára bízná a változtatás lehetőségét, lénye gesen gyakorlatiasabban járna el. Véleményünk szerint a teljes jogú tagság megszerzése előtt egy ilyen súlyú döntés meghozása esetén az érintettek bevonásával előkészített országgyűlési határozattal jóváhagyott módszer bevezetése szükséges. A települési fo lyékony hulladék kezelése, ártalmatlanítása már a második törvényben válik önkormányzati feladattá, sem a hulladéktörvényben, sem itt nincs azonban utalás a költségeknek az állam és az önkormányzatok közötti megosztásáról. Az ígéret is szép szó persze, de ebben a Házban a megfelelően előkészített, hatástanulmányokkal ellátott törvényeket illene tárgyalni. Nem menti az előterjesztőt a 2003as hatályba léptetés időpontja sem. Úgy tűnik, a kormány sietett, hogy kedvezően ítéljenek meg bennünket Brüsszelben, de a számlát a következő kormánynak kell kifizetnie. Az összeg nincs kitöltve, és ha nem országgyűlési jóváhagyással történik az agglomerációk kialakítása, akkor az utód akár el is felejtheti a programban való részvételt. Mindenesetre akármilyen színű lesz i s az új kormány, kitöltetlen váltót kap, és országgyűlési kötelezés hiányában akár össze is tépheti azt a váltót. Tisztelt Országgyűlés! A rövid törvényjavaslatban több olyan kérdés is van, amelyről a részletes vita során módosító javaslataink indoklásakén t kívánunk szólni. Összefoglalva: a szocialista frakció kevesli a törvény módosítását, még ha egyet is ért a jogharmonizációs szándékkal. A töredéknek minősülő javaslat legnagyobb hibájának azt tartjuk, hogy az önkormányzati kötelező feladatokhoz nem rende l forrást. Tisztelt Országgyűlés, végül engedjenek meg egy szubjektív megjegyzést! A bizottsági viták ismertetése során elmondtam, el mertem mondani olyan véleményeket is, amelyeket kormánypárti képviselőtársaim mondtak el a bizottsági vitában, illetve nem is volt vita. Megkövetem Pap képviselő urat, hogy egyet merek érteni minden olyan javaslatukkal, amely a bizottsági vitában elhangzott. Köszönöm szépen. (Taps az MSZPfrakció soraiból és dr. Pap János részéről.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Zsik la Győző képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt részéről; őt majd Lotz Károly követi, az SZDSZből. ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy többször is hallottuk, a vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvény módosítására az európai uniós jogharmonizáció jegyében kerül sor. Nem csak
