Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
229 megszüntetését fogja eredményezni. A vagyonnyilatkozat alapjául szolgáló vagyon és a törvényes forrásból származó jövedelem adhat csak okot a vagyongyarapodásra. Ellentmondás esetén a belügym iniszter irányítása alatt létrehozandó közszolgálati ellenőrzési hivatal feladata lesz a vagyongyarapodás módjának vizsgálata. A köztisztviselőkkel szembeni szakmai követelmények növelését szolgálja a rendszeres köztisztviselői teljesítményértékelés. Ez eg yúttal megteremti a teljesítménytől függő megbecsülés lehetőségét is, következetesen összekapcsolja a többletjuttatást és a többletteljesítményt: nem lehet többletjuttatás többletteljesítmény nélkül; növeli a vezetők felelősségét beosztottaik szakmai fejlő déséért, munkájáért. Lényeges új elgondolás az önkormányzatok illetményalapmegállapítási jogosultságának szabályozása. Ezáltal csökken a közigazgatásban a köztisztviselői illetmények közötti indokolatlan aránytalanság, és feloldódik az a méltatlan ellentm ondás is, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatnál a kormány által javasoltnál lényegesen magasabb legyen a köztisztviselői illetményalap. A jövőben a helyi önkormányzatok képviselőtestülete csak lefelé és legfeljebb 10 százalékkal térít heti el az állami illetményalapjavaslatot, és nyilvánvaló, hogy a közigazgatás személyi állománya a díjazás szempontjából sem szakadhat több részre. (9.10) A törvénymódosítás vonzóbbá kívánja tenni a köztisztviselői életpályát. Területi és helyi szinten a jegyzők, főjegyzők eltérő nagyságrendű feladataihoz igazodó differenciálást tesz lehetővé. A bevezetendő új jegyzői illetményrendszer megfelelően fogja kifejezni a jegyzői munka megbecsülését. Elismeri, hogy a jegyzők a helyi közigazgatás szakmai kulcsemb erei, de figyelembe veszi eltérő leterheltségüket is. Erkölcsi és anyagi megbecsülésüket szolgálja a miniszterelnök által adható címzetes főjegyzői cím, amely jelentős mértékű többletjuttatással jár. A kormány a közszolgálati juttatások körét is szélesíten i kívánja. Annak érdekében, hogy a köztisztviselői jövedelmek és a versenyszféra jövedelmi különbségei mérséklődjenek, a korábbi kormányrendeletben történt szabályozás helyett törvényi szintre emeli a javaslat az egyéb juttatások körét. A köztisztviselő mé ltányolható lakásigényének kielégítését állami készfizető kezességgel segíti elő. Az életpályaprogram alapján előkészített törvényjavaslat kitér a nyugállományba vonult köztisztviselők gondozására is, meghatározza továbbá a pénzben és természetben adható t ámogatások körét. A közszolgálati életpálya keretében jelentősen növekszik a köztisztviselők továbbképzésére és a vezetőképzésre fordítható összeg. Ez elősegíti az európai uniós integrációs felkészülést és az igazgatási munka modernizációját. Álláspontunk szerint a törvényjavaslat elfogadásával növekedni fog a közszolgálat vonzereje, erősödik a közigazgatás személyi állományának megbecsülése. A diplomások körében biztosítja az illetményrendszer kedvezőtlen jeleinek megszüntetését, jelentős mértékben növeli a szorzószámok közötti különbséget. Csökkenni fog a besorolási fokozatok száma, és jelentősebb mértékben támogatjuk a pályára kerülés időszakát. A tervezet szerint a közszolgálati pályaút végén nagyobb mértékű illetménynövekedést biztosítanánk a tisztesség es visszavonulás elősegítése érdekében. A köztisztviselői pálya vonzerejét növeli, hogy az illetmények többlépcsős, mintegy 70 százalékos emelése mellett gyakornoki és ösztöndíjrendszer bevezetése is megvalósul. Ez biztosítéka lehet a tehetséges, nyelveket beszélő fiatalok pályára kerülésének. Az előzőekben bemutatott, reform jelentőségű intézkedésekre a kormány mintegy 120 milliárd forint felhasználását javasolja. A tervezett kormányzati intézkedések eredményeként az illetményemelés mértéke a következőképp en alakul. Az érintettek - amennyiben a parlament elfogadja a javaslatunkat - 2001. július 1jétől megkapják az összes emelés mintegy 40 százalékát, ez 20 milliárd forintot és januári fizetésükhöz viszonyítva mintegy 24 százalékos átlagos fizetésemelést
