Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOMOKI JÁNOS, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2279 pszichikailag, fi zikailag alkalmas fiatal behívásra kerüljön. Az ellentmondás feloldására elvileg két megoldás lehetséges. Az egyik a kilenc hónapos szolgálati idő megtartása mellett a rendszeresített sorkatonai létszám növelése a katonai szervezeteknél, amely lehetővé ten né több sorköteles behívását. Ezzel a felhalmozódás megállna, majd fokozatosan csökkenne. Ez nyilvánvalóan nem járható út, mert szöges ellentétben áll a haderőreform célkitűzéseivel. A kilenc hónapos sorkatonai szolgálati idő esetében a sorkötelesek létszá mának várható alakulásáról készített számvetések azt bizonyítják, hogy évenként a behívási lehetőségek aránya a jelenlegi 3,29ról 2010re 3,69ra emelkedne. (14.50) Ez a jelenlegi 175 ezres létszámról 2010re 189 ezer főre történő növekedést eredményezne. A kilenc hónapos sorkatonai szolgálat fenntartása mellett ez a felhalmozódás már nem tenné lehetővé, hogy az alkotmányos kötelezettség teljesítése minden arra alkalmas hadköteles esetében biztosítható legyen. A hadkötelezettség további fenntartása mellett ezért marad a másik megoldás: a biztonság- és védelempolitikai helyzet által megengedett és a haderőstruktúra által megkövetelt mértékben áttérni egy rövidebb sorkatonai szolgálati időre, amely felgyorsíthatja a felhalmozódó tartalékok behívását, és lehet ővé teszi minden sorköteles számára a katonai szolgálat letöltését. Az ezzel kapcsolatban végzett számvetések szerint hosszabb távon a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetéséig, évi 20 ezer fő körüli behívási létszám mellett lehetővé válhat, hogy minde n kötelezett behívásra kerüljön. (Mécs Imre: Ugyan már!) E behívási létszámot alapul véve a jelenlegi kilenc hónapos szolgálati idő csökkentett változata, a kiképzés követelményeire is figyelemmel célszerűen hat hónap lehet. A kormány e változat mellett fo glalt állást azzal, amint azt programjában rögzítette, hogy a sorkatonai szolgálat idejét még ebben a ciklusban hat hónapra kívánja csökkenteni. A hat hónap szolgálati idő bevezetése esetén a behívási lehetőség aránya az évtized végére a jelenlegi 3,29ról 2,74ra, a következő évre maradó létszám pedig az ez évi 175 ezerről 144 ezer főre csökken. Terveink szerint a hat hónapos szolgálati idő első időszakában kerül sor a sorkatonák kiképzőbázison történő alapkiképzésére, a második időszakban pedig az állomán yba tartozás szerinti katonai szervezeteknél a csapatszolgálatra, ahol szakkiképzés és a kötelékkiképzés folytatódik. A szolgálati idő csökkentésével együtt jár a hadköteles katonák időhöz kötött egyes jogosultságai időtartamának arányos csökkentése is. Ez ek közül jelentős a más egységhez történő vezénylés, az egyes rendfokozatokban eltöltendő várakozás, a rendfokozatban való visszavetés, a pót, a jutalom- és a rendkívüli szabadság, a kimaradás, eltávozás megvonása, végül a fogság, fenyítés időtartamának c sökkentése. A sorkatonai szolgálati idő csökkentésével egyidejűleg csökken a polgári szolgálati idő is, 15 hónapról 11 hónapra. A szolgálati idő csökkenésével összefüggésben az eddigi hat hónapos szolgálati kötelezettség helyett végleg mentesülnek a sorkat onai szolgálati kötelezettség teljesítése alól a kétgyermekes sorkötelesek is. Eddig a háromgyermekesek mentesültek. A sorkatonai szolgálatba való behívás tervezésének legfőbb meghatározó eleme az, hogy a behívható korosztályok - tehát a 1830 évesek - hán y százaléka alkalmas katonai szolgálatra. Ennek elemzése jelenleg azt mutatja, hogy az egészségi okokból nem behívhatók aránya az elmúlt években fokozatosan és jelentősen emelkedett. Míg 1982ben a sorkötelesek 12 százaléka, 1990ben 27 százaléka nem volt behívható, 1999ben ez az arány 49 százalékra emelkedett, amelyből 21 százalék ideiglenesen alkalmatlan. A katonai alkalmasság megállapításának egészségügyi kritériumrendszere orvos szakmai kérdés, amelyet jelenleg is honvédelmi miniszteri és egészségügyi miniszteri együttes rendelet szabályoz. A kormány döntése alapján megindult e kritériumrendszer közös felülvizsgálata, együtt az Egészségügyi Minisztériummal. E vizsgálatok tapasztalatai alapján sor kerülhet az egészségi alkalmassági szabályok olyan irányú módosítására, amely a jövőben szigorú feltételekhez köti a katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanság megállapíthatóságát.
