Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2264 hangoztatott vállalkozóbarát intézkedésekkel szemben a magyar kis- és középvállalkozások adóalapja nem részesül megfelelő védelemben; idáig sem részesült, de ezentúl még úgy sem fog részesülni. Az látható, hogy az adófizetőkre, a magyar kis- és középvállalkozásokra az adó kiterhelése egyre nagyobb mértékben fog megtörténni. Ennek vannak közvetlen és közvetett eszközei. A közvetett eszközök kapcsán hadd említsem meg azokat a ko rmányzati elképzeléseket, amelyek arra építenek, hogy a magyar költségvetés által nyújtott különböző garanciák rendszerét ennek a kormányzati előterjesztésnek a hatására nem évente a költségvetési törvény keretei között kell bemutatni, hanem kormányfelhata lmazási körbe mennének át. Nem másról van szó, mint arról, hogy a különböző nemzetközi bankoktól - Európai Beruházási Bank, Európai Újjáépítési Bank, Északi Beruházási Bank - a magyar kormány most már országgyűlési felhatalmazás nélkül, korlátlan mértékben vehet fel hitelt, illetve vállalhat garanciákat a részére. Meggyőződésem, hogy a magyar költségvetésnek az elkövetkezendő tíz évben az lesz a legfőbb problémája, hogy az így vállalt garanciák beváltásakor a magyar költségvetés nem lesz olyan pénzügyi pozí cióban, hogy ezen garanciabeváltásokra a fedezet előteremthető lenne. Amikor majd a külföldi pénzintézetek beváltják a garanciákat, akkor az szintén a magyar vállalkozókon és a magyar természetes személyeken fog csattanni, hiszen az adófizetés az ő irányuk ba fog terelődni. A második szakaszban 14. és 18. szám alatt jelennek meg az indítványaim. Ezekhez kapcsolódva a közvetlen adóhátrányok vonatkozásában azt szeretném elmondani, hogy úgy látom, a társasági nyereségadótörvény úgy, ahogy azt a kormány módosít ásra tervezi, teljes egészében a még működőképes belső vállalkozásokat, egyszóval a belső piacvédelmet lehetetleníti el. Ugyanakkor felmerül az a kérdés is, hogy egy ilyen nagy horderejű törvénycsomagnál, amely pénzügyi hatásokkal jár, a költségvetésre, a vállalkozók pénzügyi pozícióira is befolyással bír, képviselőtársaim, államtitkár úr, hol van a hatástanulmány, hiszen ez a törvény a magyar adópolitikaiköltségvetési pénzügyi trendeket, de még akár az államháztartás önkormányzati rendszerét is alapvetően fogja átrendezni. Ugyanakkor egy átfogó hatástanulmányt, legalább egy olyat, amelyet minden évben az adótörvények mellé szoktunk megkapni - hogy egyes adótörvények változása milyen költségvetési többletbevételeket generál, vagy milyen esetlegesen elmaradó bevételekkel lehet számolni , emellé nem kaptunk. Így, menet közben, amikor csak néhány hónappal ezelőtt fogadtuk el a 2001re szóló adótörvényeket, egy ilyen újabb adótörvénycsomag hatásainak az elemzése a képviselők saját szellemi erőforrásait kell pró bára tegye, hiszen a Pénzügyminisztérium e tekintetben nem bocsátott rendelkezésünkre adatokat. A másik kardinális része a második vitaszakasznak véleményem szerint a helyi adókról szóló törvény. Különböző aspektusokból lehet megközelíteni azt, hogy majd a magyar kis- és középvállalkozások ezen helyiadótörvény módosításának a hatására jobban járnak vagy nem járnak jobban, azonban ékes bizonyítékát adja a törvényhez csatolt általános indoklás annak, hogy a magyar vállalkozások - amelyek valamilyen iparűzési adókedvezményt az elmúlt években mégiscsak kaptak, hiszen a legtöbb településen a vállalkozóknak 3 millió forintig nem kell iparűzési adót fizetniük - esetében ennek a törvénymódosításnak a hatására ezek az adható kedvezmények meg fognak szűnni. (13.40) Ú gy fogalmaz a PM által kiadott általános indoklás, amely a törvényhez van csatolva, hogy a jelenleg széles körű önkormányzati kedvezménynyújtási lehetőség kizárólag a vállalkozónak nem minősülő magánszemélyekre kell hogy korlátozódjék. Tehát csak a magánsz emélyek kaphatnak adókedvezményt az önkormányzati államháztartási alrendszerből, és akkor ez annyit tesz, hogy a vállalkozók, a kis- és középvállalkozások pedig nem. Tehát ennek a törvényjavaslatnak ez a végső célja valójában, hogy az ellehetetlenítés megt örténjen. Most azt is látni kell, hogy ebben a jelenlegi piaci versenyben - itt a "verseny" erős túlzással mondható arra a helyzetre, amikor teszem azt, Győr városában az Audi nemzetközi nagy cég versenyezne, mondjuk, a 3 millió forintos jegyzett tőkével r endelkező kft.vel, tehát itt semmiféle
