Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 18 (201. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ROZGONYI ERNŐ, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2242 Alkotmánybíróság döntött, amely szerint ez a feladat kiterjeszthető. Nem gondolnám, hogy az ÁSZ kivételezett lenne ebből az alkotmánybírósági döntésből, ezért rájuk ugyanilyen értelemben ez a kiterjesztés vonatkozhat, azaz 5 0 százalékos törvényi megszavazással meg lehet hozni akár ezt a törvénytervezetet is. Tehát mi a Magyar Demokrata Fórum részéről itt nem látunk különösebb aggályt, sőt azt mondjuk, hogy különösebben nem baj, ha az Állami Számvevőszék megjelenik a Nemzeti B ank működése környezetében. Igazából tehát eljutottunk ahhoz a dilemmához, hogy miként is valósul meg az ellenőrzés - mert a benyújtott változat erre nem ad kielégítő választ. Vagy az ÁSZ folyamatos jelenlétét kellene véleményünk szerint meghatározni az MN Bn belül, tehát egy folyamatos felügyeletellenőrzést, vagy a felügyelőbizottságot továbbra is életben kellene tartani. Az fb véleményünk szerint alkalmas fórum arra, hogy a parlament a felügyeleti és ellenőrzési szerepét delegáltjain keresztül megvalósít sa. Ha nincs fb, amely a belső ellenőrzést a jegybank vezetésétől függetlenül felügyeli, akkor megszűnik a belső ellenőrzési rendszer, amely fontos ismérve a jelenlegi MNBnek. Szeretném felhívni a figyelmet a már kezünkben lévő ÁSZjelentés kapcsán, ahol is a következő megállapítás olvasható a 11. oldalon egy teljesen más témakörrel kapcsolatosan. (11.50) Tehát a megjegyzés a következő az ÁSZjelentésben: ha nem kielégítő a belső ellenőrzési rendszer, ez a hiányosság nagyban nehezíti az ÁSZellenőrzés haté konyságát. Tehát én úgy értékelem, hogy kell egy folyamatos belső ellenőrzési rendszer egy intézménynél, ez esetben az MNBnél is, nevesítve ez a felügyelőbizottság, amely a munkája során nagyban elősegítheti a havi üléseivel, a jelentéseivel az időnként b ekövetkező ÁSZvizsgálatot, és annak majd a jelentését. A folyamatba beépített belső ellenőrzés hiányossága következtében bekövetkező hibákat utólag roppant nehéz megszüntetni, orvosolni, és azokat rendszerint csak tudomásul lehet venni, és ahogy a példák mutatják, utána lehet felállítani ad hoc vizsgálóbizottságot és minden egyebet, de, a CW Bank esete ezt jól mutatja, jóformán egy becsületbeli utócselekvésről lehet csak szó ilyen esetben. Összegezve, a Magyar Demokrata Fórum a törvé nytervezet alapvető elképzeléseivel egyetért, és azt támogatni fogjuk, de javasoljuk, hogy a felügyelőbizottság és az Állami Számvevőszék együttes ellenőrzési szerepkörét valamilyen formában iktassuk be, és erről folytassunk konzultációt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Rozgonyi Ernő képviselő úr, aki a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportja nevében fog szólni, és egyúttal ő az utolsó hozzászóló ebben a vitaszakaszban. ROZ GONYI ERNŐ , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A még hatályos törvény elődje az 1967. évi XXXVI. törvény volt. Akkor azért volt erre a törvényre és erre az új szabályozásra szükség, mert ab ban az időben indult el az úgynevezett új gazdasági mechanizmus, tehát gyakorlatilag a merev tervutasításos rendszernek valamiféle fellazítása volt a cél. Szükségszerű volt az 1991. évi törvény is, hiszen a piacgazdaságnak megfelelő törvényre volt szüksége . Mindkét törvénynél az időközi módosításokra is szükség volt, hiszen ezek a mindenkori politikai vagy gazdaságpolitikai változtatási igénynek megfelelő eszközöket biztosították és törvényesítették. Minden Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény születésének az alapvető oka politikai és gazdaságpolitikai irányváltás volt. Logikus következtetés lehetne és lenne, hogy most is ilyen okokra vezethető vissza az, hogy új törvényt alkotunk a Magyar Nemzeti Bankról. Igaz, tudjuk, hogy ezt az 1991. évi törvényt annak i dején Surányi úr saját magának gyártotta, és azt is tudjuk, hogy a most benyújtott törvénytervezetet pedig, úgy tűnik, mit tesz Isten, Járai úr saját magának gyártotta le. Itt kezdődik valahol az igazi függetlenség.