Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. ÜB. (2001. március 22-i) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ANDRÁS (MSZP
2172 napirendre vételét, vagy úgy, hogy nem szavazták meg a bizottságok tagjait, vagy úgy, hogy házszabályellenes módosító javaslatokkal akadályozták meg. Ennek az alkotmánysértő gyakor latnak az igazolására irányul a Salamon elnök úr által előterjesztett és az ügyrendi bizottság kormánypárti többsége által elfogadott javaslat. Nincs módom pontról pontra bizonyítani önöknek, hogy ez az állásfoglalás ellentétes a Házszabállyal és az alkotm ánnyal. Egyetlenegy mozzanatára hívom fel a figyelmüket. Azt mondja ez a szöveg, amely Salamon László úr tollából származik, hogy a bármely kérdés csak olyan közérdekű kérdés lehet, amely interpellációval, kérdéssel nem tisztázható. Mit jelent ez, Salamon elnök úr? Az interpellációval való tisztázás ugyebár azt jelenti, hogy az ellenzéki képviselő interpellál, és a kormánytöbbség szavaz. Tehát kormánytöbbséggel eldönthető kérdéssé teszi a kérdést. Mit jelent a vizsgálóbizottság, tisztelt Országgyűlés? Azt j elenti, hogy egy paritásos bizottságot állít fel ellenzéki kezdeményezésre az Országgyűlés, és tisztázásról csak akkor beszélhetünk, ha kormánypárt és ellenzék közösen jut eredményre. Tisztelt Országgyűlés! Ez az egy példa is világosan mutatja, hogy a Sala monféle szövegezés arra irányul, hogy végképp megvonják az ellenzék, a kisebbség jogát arra, hogy a parlamentben a kormányt ellenőrizze. (Közbeszólás balról: Így van!) Ha az Országgyűlés többsége ezt a Salamonféle javaslatot megszavazza, ezzel újabb súly os lépést tesz a magyar demokrácia felszámolására. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, MSZP. TÓTH ANDRÁS (MSZP , országos lista): Elnök Úr! Köszönöm a szót. T isztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja - hasonlóan, ahogy az előbb hallották Bauer Tamás szabad demokrata képviselő úrtól - az említett általános érvényű állásfoglalás elutasítását kéri az Országgyűlés től. Mind a három része az általános érvényű állásfoglalásnak az Országgyűlés ellenőrző szerepének csökkentését, további kurtítását eredményezi. Erre való tekintettel ismét egy olyan ponthoz jutott az ügyrendi bizottság ezzel az állásfoglalással, amely imm ár tudatosan és konzekvensen a Magyar Országgyűlés leértékelését eredményezi, ahhoz vezet. Az általános érvényű állásfoglalás első része - ahogy ezt a jegyző úr felolvasta - két ponton mindenféleképpen kifogásolható, még ha a tartalmi elemeket nem is nézné m. Az egyik az, hogy bizonyíthatóan az állásfoglalásnak ez a része nem házszabályértelmezés, hanem a Házszabály normaszövegének újjáalkotása. Márpedig köztudott, hogy az ügyrendi bizottságnak normakészítő vagy normaelfogadó szerepe nincsen, maximum javasl atot tehetne ebben a tárgykörben, de ez a javaslat, ez az állásfoglalás ebben a formában a Házszabály írott szövegét módosítja. A másik kifogásunk az, hogy ez az állásfoglalás tervezete első részében alkotmányt értelmez, márpedig ebben a Házban köztudott, hogy az alkotmányértelmezés joga a mai közjogi felállás szerint az Alkotmánybíróságé, és nem az ügyrendi bizottságé. Amit elmondott Bauer Tamás képviselőtársam, ahhoz két megjegyzésem van. Az egyik az, hogy az a bizonyos tétel, hogy csak olyan közérdekű ké rdés lehet vizsgálat tárgya, amely interpellációval vagy azonnali kérdéssel nem tisztázható - kérem, ki állapítja ezt meg? Nyilván a mindenkori többség állapítja meg. Ha a mindenkori többség ezt megállapítja, akkor ebben az esetben természetesen ebben a vo natkozásban már eleve a vizsgálóbizottság tárgykörébe tartozó kérdések körét önök leszűkítik. A másik része ennek az állásfoglalásnak arról szól, hogy nem terjedhet ki a vizsgálóbizottság hatásköre a végrehajtó hatalom olyan ügyeire, amelyek a döntés előké szítésének szakaszában
