Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. ÜB. (2001. március 22-i) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke:
2173 vannak. Lehet, hogy ez igaz, és célszerű lenne - de kérem, miből vezetnek le egy ilyen tételt? Sehol, semmilyen formában erre vonatkozóan a Házszabályban nincs eligazítás. Erre mondom én, hogy ez nem más, mint a Házszabály normaszöve gének felülírása. Az állásfoglalás második része arról szól, hogy azt a bizonyos kötelező szavazást, amelyet 1995ben a korábbi alkotmányügyi bizottság állásfoglalásában kimondott, hatályon kívül helyezi az ügyrendi bizottság. Kérem, megint azt mondom, hog y lehet a kérdésről beszélni. Lehet, hogy a kérdés ebben a formában valóban felveti a képviselők szabad mandátumának elvét, ütközhet ebbe. De ha egy ilyen gond van, egyébként egy hét évvel ezelőtti, korábbi állásfoglalással, akkor az a korrekt eljárás, ha erre vonatkozóan a javaslattevők leteszik azt a módosítást, amely kiváltja ezt az általuk jogsértőnek tartott szabályt, és letesznek egy olyan javaslatot, amely egyébként a kisebbségi jog érvényesítését biztosítja. Önök ezt nem tették meg, önök egyet tette k meg, mégpedig azt, hogy kiiktattak egy olyan garanciális szabályt, amely immár elvi alapon is kétségessé teszi a vizsgálóbizottság létrehozásának lehetőségét. Az állásfoglalás a harmadik részében kimondja, hogy az alkotmány 21. § (3) bekezdésében előírta k nem ütköznek sem a jogállási törvény, sem a Házszabály rendelkezéseibe, hiszen azok fölött állnak. Erre egy válaszom van, idézem Majtényi Lászlót, az adatvédelmi biztost: Az alkotmány 21. § (3) bekezdésének nyelvtani értelmezése nem zárja ki olyan parlam enti vizsgálóbizottság létrehozását, melynek feladata például az országgyűlési képviselők vagy akár az állampolgárok szélesebb köre szexuális orientációjának feltárása, az ezzel kapcsolatos adatok egészségügyi és egyéb szervektől való bekérését. (20.50) Ez azonban az alkotmány egyik szabályának a másik ellenében való kijátszását jelentené. Kérem, hogy az elmondott érvek alapján az Országgyűlés utasítsa el az ügyrendi bizottság általános érvényű állásfoglalását. Köszönöm. (Taps az MSZP é s az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most szintén ötperces időkeretben megadom a szót Salamon Lászlónak, az ügyrendi bizottság elnökének, aki a bizottság állásfoglalását é s annak az indokait ismerteti. Tessék, elnök úr! (Balczó Zoltán jelentkezik.) DR. SALAMON LÁSZLÓ , az ügyrendi bizottság elnöke : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretnék emlékeztetni arra, hogy ennek az állásfoglalásnak a meghozatalára a M agyar Szocialista Párt kérelmére került sor. Engedjék meg, hogy ebből a kérelemből idézzek! "Mint ahogy korábban számos vizsgálóbizottsági kezdeményezés megítélésekor, jelenleg is az a kérdés, hogy a 'bármely kérdés' kifejezés hogyan értelmezendő. Álláspon tunk szerint e kifejezés értelmezésének legalább két természetes korlátja van, az egyik maga a Házszabály, a másik a józan ész." Az idézet eddig tart, ezt tartalmazza a Szocialista Párt beadványa. Az ügyrendi bizottság jogosnak és indokoltnak tartotta az M SZP képviselőcsoportjának a felvetését. Egyetértett azzal, hogy a "bármely kérdés" fogalma nem jelentheti azt, hogy vizsgálóbizottságok felállítására minden tárgyi és témabeli korlátozás nélkül kerülhet sor. Az ügyrendi bizottság az általános érvényű állás foglalásában megjelölte mindazokat az alkotmányos korlátokat, amelyek a vizsgálóbizottság vizsgálati tárgyának a meghatározásakor számba jöhetnek. A bizottsági vita során az általános érvényű állásfoglalás I. pontjában leírt korlátokat a bizottság tagjai l ényegében nem tették vitássá. Vita tárgyát az képezte, hogy az általános érvényű állásfoglalással az ügyrendi bizottság nem lépie túl a hatáskörét, vagyis az MSZP megkeresésének a megválaszolása nem tartozike inkább az alkotmányügyi bizottság hatáskörébe . E kérdéssel kapcsolatban utalnom kell arra, hogy a Házszabály értelmezése önmagában is alkotmányjogi kérdések értelmezését jelenti, mivel a Házszabály - mint a parlamenti jog legjelentősebb jogi szabályozási kódexe - maga is az alkotmányjog részét képezi , miként a
