Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 64/1998-2002. ÜB. (2001. március 22-i) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2171 II. A vizsgálóbizottságot országgyűlési határozattal kell létrehozni úgy, hogy a határozati javaslathoz módosító j avaslatot csak a Házszabály szerinti szűkített körben lehet beadni. Az ügyrendi bizottság az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága 1995. június 1jén meghozott következő szövegű állásfoglalását: "Az Országgyűlésnek az egyéb országgyűlési határo zatokra előírt szabályok szerint kell eljárnia, az alábbi eltérésekkel. A bizottságot országgyűlési határozattal kell létrehozni úgy, hogy a határozathozatal során a képviselők, tekintettel a kötelező létrehozásra vonatkozó házszabályi előírásra, csak igen nel szavazhatnak, módosító javaslatot csak a Házszabály szerinti szűkített körben lehet beadni." hatályon kívül helyezi. III. A vizsgálóbizottság eljárása során az állami, szolgálati titok, valamint a személyes adatvédelem alá eső magántitok védelme a Házs zabály 69. § (1) bekezdése, valamint a titokvédelem alatt álló adatok kezelésére vonatkozó szabályai útján érvényesül. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, valamint a Házszabály rendelkezései nem érintik az alkotmány 21. § (3) bekezdésében előírt azon általános kötelezettséget, hogy a bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök csenget.) Mivel most vita következik, hogy egymás szavát értsék a felszólaló képviselők, kicsit nagyobb csöndet kérnék. Először megadom a szót a döntést indítványozó képviselőcsoportok előadóinak ötötperces időkeretben, elsőként Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. Tessék! BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 4/1999. (III.31.) számú határozatában, a határozat indoklásában elvi éllel kifogásolta azt a gyakorlatot, hogy parlament i bizottságok állásfoglalásai próbálják helyettesíteni a kétharmados többséggel meghozott Házszabályt. (20.40) Ebben az esetben az ügyrendi bizottságnak ez az állásfoglalása éppen azt teszi, amit az Alkotmánybíróság kifogásolt. Tisztelt Országgyűlés! A viz sgálóbizottságok szabályozásáról van szó. Alkotmányunk 21. §ának (2) bekezdése kimondja, hogy az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. A Házszabály 34. §a megismétli ezt a rendelkezést, miszerint az Országgyűlés bármely kérd és megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. A Házszabály 36. §ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy miképpen is jön létre alkotmányosan egy ilyen vizsgálóbizottság. Ez a rendelkezés kimondja: a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a ké pviselők legalább egyötöde indítványozza. Ez a szabály azért jött létre az előző ciklus elején, mert az akkori szocialista, szabad demokrata többség az akkor kisebbségben levő Fidesz, Demokrata Fórum, Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt számára lehet ővé kívánta tenni, hogy a maguk 28 százalékos részarányával is, a többség egyetértése nélkül létrehozhassanak vizsgálóbizottságokat. Ennek a demokratikus alapelvnek a jegyében az előző ciklusban parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálta ki a Budapest Bank, a bankkonszolidáció, az úgynevezett olajgateügy, az úgynevezett Tocsikügy, az egészségügyi önkormányzat vagy a Kossuth téri '97 novemberi tüntetés kérdését. Minden olyan kérdésben, amit az ellenzék fontosnak tartott, a vizsgálóbizottság létrejött, és az ak kori kormánytöbbség ezt támogatta. Ebben a ciklusban, amikor a Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt többségben van az Országgyűlésben, ezt az alkotmányos elvet lábbal tiporják. Nem jöhetett létre ebben a ciklusban az APEH ügyeit, a kormány ki nevezési gyakorlatát, a Postabank konszolidációját, az autópályaépítést, a Lockheedügyet vizsgáló bizottság, mert ezt a kormánytöbbség különböző manipulációkkal megakadályozta - vagy úgy, hogy tárgysorozatba sem vette a vizsgálóbizottság megalakítását, m ert a Ház elnöke, Áder János alkotmánysértő módon nem is kezdeményezte ezek
