Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
21 '94ben!) , és álljunk ki mindannyian az átvilágító, vagyonbevallást ellenőrző bizottság színe elé, am elynek az a dolga, hogy egyszer és mindenkorra ország és világ előtt tisztázza, feddhetetleneke a parlamenti képviselők vagy sem. (Taps a kormánypártok soraiból.) Lássuk be, hogy nem elegendő erről a problémáról beszélni, valamit tenni is kellene! Kérem ö nöket, hogy vállalkozzanak egy tüdőszűrésre, és ha ez bekövetkezik, akkor talán egy vitakérdést és egy fájó gócpontot sikerül kiiktatni a közéletet egyébként mérgező témák közül. A harmadik irány, amit szeretnék az önök figyelmébe ajánlani, hogy esetleg it t is dolgozzunk együtt, ez pedig a köztisztviselők, általában az államgépezet alsóbb szintjeinek a világa, ahol bizony vannak problémák, és ahol ideje határozottan fellépnünk; természetesen úgy, hogy megbecsüljük a köztisztviselőket, a tisztességesen és be csülettel dolgozóknak tisztességes életpályalehetőséget biztosítunk, de ugyanakkor nagyon komoly feltételeket is támasztunk, például teljes körű vagyonbevallási nyilatkozatkényszert és annak állandó, rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzését is, kinekkine k mi jár. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot benyújtottuk a tisztelt Ház elé. Arra szeretném kérni a tisztelt ellenzékieket, akik a közélet tisztaságát, szerintem helyesen, fontosnak tartják, hogy mind a három irányban legyenek a segítségünkre. Szavazzák meg tehát, kérem, a köztisztviselők teljes vagyonbevallásáról, átvilágításáról, rendszeres ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot, szavazzák meg, és jelenjenek meg a parlamenti képviselőket átvilágító bizottság előtt, és juttassák el bátran hozzánk azokat a javaslatokat, amelyek a gazdasági élet azon jogszabályait érintik, ahol némi változással eredményt lehetne elérni. (15.30) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy vitába szálljak azzal a véleménnyel, miszerint Magyarországon az adórendszer ne men t volna át jelentős változáson. Ha ugyanis nem ment volna át az elmúlt két esztendőben az adórendszer jelentős változáson, nem tudnánk mivel megmagyarázni azt a tényt, hogy az állami újraelosztás, az állami jövedelemelosztás mértéke igen látványosan - nemz etközi összehasonlításban is parádésan - csökkent. (Bauer Tamás: Az előző ciklusban!) 4244 százalék között volt '98ban és most 38 százalékon van. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) Ez legalább 3, de egyes számítások szerint inkább 45 százalé kos jövedelemcentralizáláscsökkenést jelent. Nagyon régen volt Magyarországon olyan korszak, amikor ezt elmondhattuk. Nem mondom önöknek azt, hogy ezzel a munka be van fejezve, hogy ne lehetne a adórendszeren még igazítani és változtatni; ebben önöknek te ljesen igazuk van. (Egy hang az MSZP soraiból: Rossz az információ.) Csak azt javaslom, hogy nézzük meg, mi az, amit érdemes folytatni, és mi az, ami már megtörtént, ezért felesleges követelni. Bevallom önnek őszintén - bár ez nem a mai beszélgetés tárgya , hogy az állami újraelosztás mértékének a 38 százalékos szintjét - ez ügyben egyszer talán már kaptam interpellációt vagy azonnali kérdést egy fáradhatatlan képviselőjétől - egy kicsit alacsonynak is érzem. Úgy érzem, hogy Magyarországon az egészségügy, az oktatás, a kutatás és a fejlesztés talán megérdemelné, hogy az újraelosztás mértéke ne 38, hanem 12 százalékkal akár magasabb legyen. De azt is elfogadom, hogy nem lehet egyszerre két lovat megülni, és a gazdaság fejlesztése az előföltétele annak, hogy később többet fordíthassunk oktatásra, kutatásra, fejlesztésre, egészségügyre. Ezért jó lelkiismerettel tudtam támogatni azokat az adójogszabálymódosításokat, amelyek levitték - még egyszer mondom - valahonnan a 44 százalék magasságából 38 százalékra az újraelosztás mértékét. Csak egyet kérek öntől: ne mondja azt, hogy ez nem történt meg. És ez csak az adójogszabályok jelentős átrendezésével vált lehetségessé. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mezőgazdaság ügyében is elhangzott több vélemény. Amikor önöket ha llgatom a mezőgazdaságról is és az egészségügyről is, mindig az a benyomásom, hogy kétséges, tudjáke, miről beszélnek. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Moraj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Vancsik Zoltán: Bravó! - Egy hang az MSZP padsoraiból: Ezt nem kellett volna!) Ugyanis azok, akik azt mondják a világnak egy fontos szeletére, hogy ott minden rendben van, vagy azt mondják, hogy ott minden rossz, azok csak két hibát követhetnek el; az egyiket ebből
