Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1920 kötelezettséget ír elő a törvé ny, ha ellene szabálysértési vagy büntetőeljárás folyik. Valószínű, hogy ennek eddig is így kellett volna már lennie. A 30. § több vonatkozásban újragondolást igényel. Definiálatlan az "egyéb bűncselekmény" fogalma, az adónyomozó intézkedési kötelezettsége az egyéb bűncselekményekkel kapcsolatban. A nemzetközi körözésről és ebben a tekintetben a bűncselekmények fajtáiról, ennek együttműködési köréről nem egészen tiszta ellőttünk a kép, hogy a rendvédelmi szervek hogyan látják el feladatukat, és a többi. (11 .30) Alapvetően vegyes érzelmekkel fogadtuk az adórendőrség felállítását, hatáskörének korlátlan kiterjesztésével nem tudtunk mindig egyetérteni. Ugyancsak pontosításra szorulnak azok a kitételek, amelyek az adórendőrség feltartóztatási és fogvatartási jog ával kapcsolatosak, tehát hogy a feltartóztatásban netán fegyvert is használhat, vagy a fogva tartás, adóbörtön talán párhuzamba vonható ezzel a jogkörével. Ezeket mindenféleképpen egyértelműsíteni kellene. Az értékpapírok forgalmáról szóló törvénytervezet ben az utóbbi időben Magyarországon stratégiai cégeknél történt értékpapírmozgásokkal kapcsolatosan nyilvánvaló, hogy stratégiai kérdés is Magyarország számára, hogyan kezeli ezeket a felmerült gazdasági eseteket. A törvényjavaslatnak a befolyásszerzés sza bályrendjével kapcsolatos részével messzemenően egyetértünk. A hazai befektetési piac áttekinthetőségét és a kisebbségi érdekek korábbinál jobban történő érvényesülését szolgálja. Lényeges, hogy a tervezet végre megoldást ajánl a befolyásszerzés számítási módjára, annak megállapítására és annak következményére, hogy a felügyeletnek milyen teendői vannak, és mindezeket úgy kell neki megtenni, hogy a kisbefektetők védelme kerüljön elsődlegesen a középpontba. A lakástakarékpénztárakról szóló törvénytervezetné l természetesen nem lehet elfelejteni, hogy volt egy benyújtott kormányrendelet, amelyet tudunk már, hogy visszavonásra került. Mi akkor sem tartottuk helyesnek a kedvezmények nyújtásának az újragondolását, azaz a szűkítését. Örülünk annak, hogy csak ahhoz a részhez javasol új rendelkezést, törvénytervezetet és majd törvényi meghozást a kormány, amely a lakástakarékpénztárak minimális jegyzett tőkéjére vonatkozik. Úgy érzem, hogy az ebben a körben részt vevő érintett személyek biztonságát szolgálja, hogy 1 milliárd forintról 2 milliárd forintra kell feltőkésíteni a lakástakarékpénztárakat a minimális jegyzett tőke tekintetében, akik pedig már jelenleg is működnek, nekik egy lépcsőzetes elvet adnak. Érinti a módosítás a hitelintézetekről, pénzügyi vá llalkozásokról szóló törvényt is. Azt hiszem, ez valamennyiünk előtt ismert a múlt évi Hpt.módosítást érintően, de a jogalkotásról szóló törvényt is érintően történt egy olyan végeredmény, amelynek az lett a következménye, hogy ma egy nagyon durva koheren ciazavar van a szabályok között. A felügyelet rendeletalkotási jogosítványaival függ össze ez a kérdés. Helyre kell tenni a dolgot annak érdekében, hogy a jogalkotási törvényeknek megfelelő állapotok alakuljanak ki, amelyeknek az a következménye, hogy azok at az eredményeket, amelyek a Hpt.ben megjelennek, vissza kell állítani az eredeti állapotukba annak érdekében, hogy a jogalkotási törvénnyel való megfelelőség végre létrejöjjön. A zárórendelkezések között egy tételre szeretnék kitérni: a törvényjavaslat 75. §ában foglaltakat különösen támogatjuk, itt ugyanis a számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben kiállított számláknál az aláírási kötelezettség eltörlésére tesz javaslatot a tervezet, amely valóban, felismerve a mai g yakorlatot, ennek megfelelően követi a törvényi szabályozást is. A felsorolt módosításokkal és véleménykülönbségekkel a törvényjavaslatot támogatjuk és elfogadásra javasoljuk. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat több helyen pontosításra szorul. Így például a fogalmak definícióját tekintve, ahol is elmarad a haszon definíciója az 52. § (3) bekezdéséből. Nem lehet tudni, hogy az építtető által biztosított anyag nettó vagy bruttó ár alá esik,
