Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1921 és a kulturálisjárulékfizetési kötelezettségnél is lenn e mit pontosítani. De mint említettem, a törvényjavaslatot alapvetően támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Lentner Csabának, a MIÉPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrn ak. DR. LENTNER CSABA , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A XX. század elején két magyar közgazdász - Soltész Adolf és Klug Emil - "A magyar egyenes adók" című könyvükben a következőképpen írnak a magya rországi adózási, államháztartási és pénzügyi viszonyokról: "Így a régieknél jóval súlyosabb közterhek fognak nehezedni az adózó polgárságra, éspedig olyan rendszer alapján, amelyben elavult elveken nyugvó régi adónemek az újabban érvényre emelt modern elv ekkel nem éppen harmonikus egységet képeznek." Majd így folytatják: "A kifejtettek természetes következménye, hogy a mostani törvényhozási állapotnak fennálló intézkedései annyira bonyolultak és nehézkesek, hogy a nagyközönség azokban könnyen el nem igazod hatik." Tehát ez a hivatkozott idézet közel száz évvel ezelőtt született két magyar közgazdász részéről. Én a XX. század eleje és a XXI. század eleje között olyan formában szeretnék párhuzamot állítani, hogy az adófizető állampolgárok, vállalkozások részér e az államháztartási pénzügyi rendszer irányában lévő pozíciók, helyzetek mit sem változtak. Az eligazodás nehéz, úgy jönnek be újabb adófajták, adózási eljárások, hogy időközben a régiek is megmaradnak. Újabb adóterhelések, hátrányosabb intézkedések követ keznek be, azonban az új többlet adónemek a régieket nem helyezik hatályon kívül, tehát a régi adónemek is érvényesülnek. Ez bizony nehézkessé teszi a rendszert. Az előttünk lévő törvénycsomag elfogadhatóságát vagy elfogadhatatlanságát nem abban mérjük le, hogy ezt a kormány most, a 2001. év márciusában terjeszti elő, három hónappal a 2001. és 2002. évre szóló adótörvények országgyűlési elfogadása után, amely azért azt sugallhatja számunkra és a vállalkozók részére is, hogy a kiszámíthatóság a magyar adópol itikában nem nagyon érvényesül, hiszen a két évre elfogadott adótörvényeknél pontosan a kiszámíthatóság volt egy megcélzott igény. Azonban ha egy ilyen törvényt, amelyet két évre tervezünk, három hónap elteltével már módosítani is kell, akkor felmerülnek a z aggályok. Tehát a vállalkozások szemszögéből nézve jóe ez a törvény vagy rossz? A javaslat indoklásában találhatjuk, hogy a közösségi támogatási szabályozással való összhang megteremtése érdekében meg kell határozni az állami támogatás fogalmát, korszer űsíteni kell az államháztartási szervezetet és a támogatási szabályok érvényesítését garantálni kell. Amikor Magyarország 1991ben kinyilvánította az Unióhoz való csatlakozási szándékát és aláírta az európai megállapodást, akkor a közösségi szabályok szeri nt az adókedvezményeknek is a közvetlen állami támogatások nyújtásával megegyező feltételeit ismerte el. Tíz év elteltével ennek az aláírásnak a beváltására kerül most sor. A közösségi szabályozások, meg kell mondjam, eléggé kategorikusak, hiszen a magyar adók, adónemek közös, az európai piaccal való összeegyeztethetőségére egy bizottságot kell létrehozni, és ez a bizottság jogosult dönteni különböző kérdésekben. Így a bizottság döntését természetesen meg kell előzze a támogatás, akár adókedvezmény, akár ad ómentesség bejelentése és indoklása, és ha a bizottság eljárása során azt állapítja meg, hogy a támogatás nem egyeztethető össze a közös piaccal, akkor a támogatás nem ítélhető meg, nem nyújtható. Ha az önkormányzatok olyan támogatást nyújtanak, tehát az á llamháztartási rendszernek lokális alrendszere, amelyet a bizottság nem hagyott jóvá, akkor azt kamattal növelt összegben vissza kell fizetni. A visszafizetés elmaradása esetén pedig a behajtásról a központi költségvetésnek, a központi kormányzatnak kell g ondoskodnia. (11.40)
